Ebben az a lényeg, hogy a Jobbik immár 5 százalékon áll, vagyis töretlenül erősödik a nemzeti párt.
Ez természetesen ékes cáfolata azon fideszes hazugságnak, mely szerint a Jobbikra adott voksok elvesznek.
Ez több okból sem igaz.
Egyrészt azért nem, mert a Jobbik immár országgyűlési választáson is parlamentbe jutni képes erő, így a jobboldal egésze számára nemhogy nem vész el a rájuk adott voks, de kifejezetten erősíti a jobboldal nemzeti oldalát. Amire, valljuk be, nagy szükség van, ismerve a Fidesz atlantista vonzalmait, illetve szavaik és cselekedeteik közt fennálló ordító különbségeket.
Másrészt azért nem is létezhet elveszett voks, mert e fogalomnak csakis fideszes szempontból van értelme. Akik ilyesmiről beszélnek, oly módon osztják ketté a világban létező jelenségeket, hogy azok a Fidesznek jók vagy rosszak. Ha pedig vélelmezetten vagy akár valóban rosszak, úgy feltétlenül MSZP-s ügynököket sejtenek a háttérben. Talán nem kell ecsetelnem e felfogás paranoid voltát, ugyanakkor bolsevik gyökereit.
Vegyük végre tudomásul, hogy a jobboldal egésze NEM azonos a Fidesszel. Vannak ugyanis olyanok jelentős és egyre növekvő számban, kik nem érzik testvérpártjuknak a Likudot. Vannak olyanok, kik előre szóltak, hogy Románia EU-csatlakozásának feltétel nélküli támogatása visszaüt. Nem, nem Bukarestet kell szidni Sólyom László meghurcolásáért, hanem azokat a budapesti országgyűlési képviselőket (köztük a Fidesz-frakció tagjait), kik azzal áltatták magukat és az egész nemzetet, hogy az EU majd gyógyírt jelent Trianonra. Hogy mennyire nem így van, azt láthatjuk a bukaresti és a pozsonyi magatartásból. De ezt a nemzeti oldal előre jelezte, a Fidesz mégis lelkesen csápolt “kedves” szomszédainknak.
Vannak azután olyanok is, kik szerint igenis van cigánybűnözés. Miként olyanok is élnek e kies hazában, kik szerint nem helyes, ha Izrael fölvásárolja Magyarországot. Akadnak még oly honfitársaink is, kik elutasítják a fideszesek által lelkesen megszavazott lisszaboni diktátumot, mely az Európai Egyesült Államok központosított alkotmány-félesége volna. Olyanok is sokan élnek errefelé, kik nem óhajtanak magyar katonákat küldeni meghalni a jenki-zsidó világhatalmi konglomerátum érdekeiért távoli földrészekre.

Magyarul tehát vannak emberek, kiknek értékrendje, világnézete merőben eltér a Fideszétől s így az nem is fedheti le.
E tény ismeretében különösképp arcátlanság, hogy a Fidesz-vallás követői, miközben rendre gyalázzák, köpködik, rágalmazzák a Magyar Gárdát és a Jobbikot, elvárnák, hogy a nemzeti oldal hívei mégis szavazzanak feltétel nélkül a Fideszre. Mert aki nem teszi, az megosztja a jobboldalt. Merthogy “egy a tábor, egy a zászló”. Még mindig. Hogy a jobboldal 1990 óta csakis akkor tudott mindeddig kormányt alakítani, amikor több erős jobboldali párt jutott a parlamentbe, míg az “egyatáboregyazászlós” időszakban csúfos kudarcok következtek, ez a Fidesz-vallás követőit csöppet sem zavarja. Miként az sem, hogy a baloldal tisztában van azon egyszerű igazsággal, mely szerint kettő több egynél. A hazai választási rendszer ugyanis kétfordulós, s ezáltal lehetővé teszi a visszalépéseket, amivel ugyebár lehet sakkozni. No de egy párt nem léphet vissza saját javára. Jó lenne ezt tudomásul venni. Persze nem várok ily nagyfokú belátást a Fidesz-vallás híveitől…
Ők ugyanis rendületlenül megosztásról vartyognak. És arról, hogy bár valóban “sok baj van” a Fideszben, de akkor is… És nem veszik észre, hogy ez ugyanaz a felfogás, amit az MSZP-s nyomorultak vallanak, csak pepitában, azazhogy narancsszínben. És ragaszkodnak hozzá, hogy a bírálat most épp nem aktuális, mert “most” össze kell fogni. Mert választás előtt vagyunk, mert választás után vagyunk, mert két választás között vagyunk, mert tél van, tavasz, nyár vagy ősz, mert esik az eső, mert süt a nap, vagy mert - és legfőképp - a legtöbb ember képtelen szembenézni a valósággal, mivel akkor önnön kis mesterséges virtuális világa összeomlana.
És mert így van, a ködös, elvont összefogásról beszélnek feszt, amit úgy képzelnek, hogy mindenki kövessen el politikai harakirit, és/vagy olvadjon be a Fideszbe. Számukra az összefogás nem két vagy több erő szövetsége, hanem összeolvadása, egyetlen pártként való megjelenése. Ezt annak idején a megboldogult MSZMP is épp így képzelte. Jeleznénk e helyen a Fidesz-vallás követőinek, hogy figyelmezzenek e történelmi hasonlatra, ha jót akarnak maguknak.
További figyelemre méltó tény, hogy a Harmadik Út (a MIÉP és a Jobbik rossz emlékű kényszerszövetsége) 2006-ban 130 ezerrel kevesebb szavazatot kapott, mint a MIÉP 2002-ben, e 130 ezer ember NEM jelent meg pluszként a Fidesznél, mely maga is kevesebb voksot könyvelhetett el, mint négy évvel korábban. Ők nyilvánvalóan nem szavaztak sem az MSZP-re (melynek voksai ugyancsak csökkentek), sem az SZDSZ-re (HAHAHA!), sem a Dávid-kalapos MDF-re. Így hát két lehetőség maradt: vagy kivétel nélkül mind meghaltak (ami nem valószínű), vagy egyszerűen nem mentek el szavazni.
Miért?
Azért, mert nem volt számukra választható erő.
Vagyis a Fidesz nem fedte le a nemzeti erőteret. Akkor sem.
Persze egyesek erre azt mondják, valójában ők a Fideszre szavaztak, s a Fidesztől mentek el körülbelül 5 százaléknyian az MDF-hez. Ez azonban nem stimmel, hiszen az MDF a Centrum Párt 2002-es szavazóbázisát vette át, s esetleg még a két nagy pártból kiábrándultakat szedte össze 2006-ban.
Tehát továbbra sincs meg 130 ezer 2002-es MIÉP-szavazó.
Nekik választható párt kell. Olyan, mely erős, esélyes parlamentbe jutni. De ez nem a Fidesz.
Miért?
Mert e hazában nem minden jobboldali ember fideszes. Ha pedig így van, akkor ismét két dolog lehet: vagy a nemfideszes jobboldaliak árulók egytől egyig, vagy a jobboldal és a Fidesz azonos voltát vélelmezők hülyék teljesen.
Vannak ugyanis ilyenek. Egyesek azzal hozakodnak elő, hogy a Jobbik indulása veszélyezteti a Fidesz kétharmados többségét.
E fölvetésnek az európai parlamenti választások tekintetében ugyan semmi értelme (hiszen június 7-én nem országgyűlési képviselőkről és Magyarország kormányzásáról kell dönteni), másrészt viszont igaz.
Csakhogy ez nem ellenérv, épp ellenkezőleg, komoly érv a Jobbik mellett.
A Fidesz kétharmada ugyanis az ő saját pártügyük. Én személy szerint a nemzeti oldal kétharmadát tartom kívánatosnak, oly módon, hogy az csak és kizárólag a Jobbikkal legyen lehetséges. És természetesen ellenzékben kell maradni. És a nemzeti érdekeket szolgáló szándékokat támogatni kell, míg a globalizmust kiszolgáló nemzetellenes akaratokat minden módon akadályozni. Ez a nemzet érdeke. Ha ez nem fog egybeesni a Fidesz pártérdekeivel, akkor a Fidesz-vallás híveinek kell majd elgondolkodni imádatuk tárgya hazafias elkötelezettségét illetően.

Negyven évvel később, 1959. március 21-én ismét magyar vért ontottak a bolsevisták. Ezen a napon egy fiatalembert, szinte még gyereket gyilkoltak meg. Mansfeld Péter 11 nappal halála előtt töltötte be tizennyolcadik életévét. Bűne az volt, hogy 1956 dicsőséges napjaiban a Széna téri felkelők soraiban teljesített futárszolgálatot, majd 1958 februárjában barátaival lefegyverezett egy rendőrt, hogy felszítsák az ellenállás lángját. Mansfeld Péter mindent magára vállalt, mert fiatalkorúként bízott abban, hogy őt nem ítélhetik halálra, viszont megmentheti a kötéltől idősebb társait, kik között családos ember is volt. A szinte még gyerek Mansfeld Péter hősiesen helytállt a bíróság előtt, s amikor mégis halálra ítélték, nem kért kegyelmet. A hóhérok - talán nem véletlenül - az 1919-es vörösterror évfordulóján akasztották fel. Tizenhárom percig kínlódott a bitón, míg visszaadta lelkét Teremtőjének. Mansfeld Péter az antibolsevista ellenállás legfiatalabb hőse és mártírja.

I. Ferencz József király

Senkit ne tévesszenek meg a hangzatos nemzeti jelmondatok! A jogos magyar nemzeti törekvések kiteljesítéséhez nem volt szükség a pesti hőzöngésre, a helyes irányú változások már évtizedek óta folyamatban voltak. Ezek emblematikus képviselője gróf Széchenyi István volt.
Ezek sikeres végigvitelét éppen a jellemtelen, ifjú korában tolvajlással foglalkozó bajkeverő kalandor, Kossuth Lajos veszélyeztette, kinek felelőtlen ordítozása felbujtotta a még nála is szélsőségesebbeket, a magukat nagyképűen márciusi ifjaknak nevező néhány tucat hangoskodót. Ezek voltak azok, kik sistergő gyűlölettel viseltettek az Apostoli Magyar Királyság ellen, s tűzzel-vassal, vérontással akarták felforgatni a visszásságaival, hibáival is jól és biztonságosan működő ezeréves államberendezkedést. Legkevésbé sem titkolták, hogy történelmi előképük a franciaországi patkánylázadás. Az úgynevezett tizenkét pont végső összefoglalása a párizsi csatornaforradalom jelmondata: „Egyenlőség, szabadság, testvériség!” E demagóg mottó képtelen életellenességét nem szükséges különösebben ecsetelnem, legyen elég rámutatnom az egyenlőség és a szabadság közt fennálló nyilvánvaló ellentmondásra: miután a gyengébb képességű adottságai okán soha nem lehet egyenlő a magasabb kvalitásúval, az egyenlőséget törvényszerűen kizárólag erőszakkal lehet megvalósítani, logikusan a kiválóbb rovására. Ez pedig nem szabadság, hanem terror. S valóban, a terror minden ilyesféle forradalmi lázongás törvényszerű velejárója volt a történelem során. 1849-ben Madarász László, a forradalmi banda rendőrminisztere is be akarta vezetni a forradalmi terrort Saint-Just példája nyomán; hogy nem sikerült neki, s hogy egyáltalán Magyarországon a lázongás nem volt olyan véres, mint másutt, az csak a magyar géniusznak, a magyar népléleknek köszönhető, mely abban az időben sokkal bölcsebb volt önjelölt „megváltóinál”. Ez azonban legkevésbé sem menti föl a forradalmi bandát.
Ami a március tizenötödiki tizenkét pontot illeti, emellett sem mehetünk el szó nélkül.
Hiszen mit is követeltek a lázongók?
Elsőként sajtószabadságot, a cenzúra eltörlését. Egy virtigli demokrata persze hevülten lelkesedik e kívánságért. Csakhogy ez nem a hivatottak szabadságát jelenti, hanem teljes anarchiát. E követelés melegágya az értéksemlegesség hazug, életellenes tanának s az ezredéves államrend lerombolásának. Legkésőbb 1918-ra ez bebizonyosodott. E követelés tehát gazemberség, ugyanakkor vajmi kevés köze van a nemzeti ügyhöz. Ez szimpla politikai ordítozás.
A forradalmárok Pesten székelő felelős minisztériumot (azaz kormányt) is követeltek. Ez rendben is van, csakhogy ehhez sem volt szükség forradalmi hangoskodásra, a pesti országgyűlés pedig jól hangzó, de üres jelmondat. Hiszen addig is volt magyar országgyűlés, csak épp az ország egy másik városában, Pozsonyban ülésezett.
Negyedik pont: törvény előtt egyenlőség polgári és vallási tekintetben. E jelmondat olvastán valamirevaló demokrata párás szemmel emeli tekinteték az Eskü-teret csúfító Petőfi-szoborra, anélkül, hogy végiggondolná, mily halálos veszedelem rejtőzik e pontban. Ez ugyanis nem jelent egyebet, mint a Magyarországon élő nagyszámú idegen nemzetiségű jobbágy politikai jogokkal való felruházását, s ezáltal a Szent Korona alattvaló-voltukban egyenrangú alattvalóiból önálló politikai entitássá változtatását, vagyis Magyarország etnikai alapú szétrobbantásának előkészítését. A vallási egyenlőség pedig a zsidó emancipáció megalapozása volt. Nyilvánvalóan nem szükséges ehhez többet hozzáfűznöm.
Ötödik pontban nemzeti őrsereget követeltek a márciusi hőbörgők. Ez a hazafiak szívét dobogtatja meg, csakhogy a királynak volt hadserege, éspedig többnemzetiségű. Manapság ilyen a svájci hadsereg. A saját magyar hadsereg követelése tehát nyílt szembeszállás volt a törvényes uralkodóval, megkérdőjelezése uralkodói jogainak, végső soron az ezredéves államrenddel való szembeszállás.
A közös teherviselés már Széchenyi reformprogramjában szerepelt, semmi újdonság nem volt hát benne. Helyessége ugyanakkor megkérdőjelezhető, hiszen ez politikai egyenlőséget is jelent, az pedig, mint a fentiekből nyilvánvaló, Magyarország szétverésének melegágya volt.
Ugyanilyen okból elvetendő az úrbéri viszonyok megszüntetése.
Nyolcadik pont: esküdtszék és képviselet egyenlőség alapján. A Tamás bátya kunyhóján és egyéb könnyes egalitáriánus ponyván nevelkedettek számára ez is magától értetődik, pedig valójában a királyi bíróságok ellen irányuló törekvésről van szó, a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus őrületéről, vagyis az államhatalom szétzilálásáról, megbénításáról.
A Nemzeti Bank létrehozásának gondolata végre támogatható pont. Csakhogy ez sem Petőfiék fejéből pattant ki, hanem része volt Széchenyi reformprogramjának.
Tizedik követelés: a katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. Nos, ebben már benne foglaltatik az alkotmány is, aminek léte önmagában elfogadhatatlan, amennyiben olyasféle írott alaptörvényként értelmezzük, mely kötelezi a királyt is, vagyis – logikusan – fölötte áll az uralkodónak. Ez totálisan ellentmond a Szent Korona tanának, mely szerint a legfőbb hatalom a Szent Korona, tehát a megkoronázott király. Ezen túlmenően tetszetős idealista felfogás, hogy a magyar bakák ne ontsák vérüket külföldön, az idegenek pedig menjenek haza, csakhogy ilyen sosem volt. Különösképp arcpirító azok részéről hivatkozni a 12 pontra, kik amúgy lelkes hívei hazánk NATO-tagságának és ekképp különböző idegen országokban teljesítendő küldetésekben való magyar részvételnek.
Tizenegyedik pont: a politikai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak. Személyes meggyőződésem szerint párját ritkító arcátlanság az államrend vagy az uralkodó elleni üzelmekben bűnös felforgató elemek szabadon bocsátását követelni. Jól tudjuk, ki volt Táncsics Mihály, aki akkortájt a „politikai” foglyok emblematikus alakja volt: egy közveszélyes prekommunista elmebeteg. Ezt a Táncsicsot szabadították ki a márciusi hőzöngők, s tettüket a szabadság nagy diadalaként ünnepli az utókor.
Végül az utolsó pont: unió Erdéllyel. Ez elsőre megkérdőjelezhetetlennek tűnik itt a nemzeti oldalon, főképp Trianonnal a tudatunkban. Pedig ez sem jelentett egyebet, mint a sok millió román jobbágy beemelését a politikai nemzetbe, jogokkal való felruházásukat, nemzeti öntudatuk felpiszkálását. Sajnos tény, hogy Avram Iancu és matralócbandája nagyenyedi vérengzésének előzményeit keresve egyértelműen rátalálunk a 12 pontra.
Mindezeken túlmenően világosan kell látni, hogy a magyarországi 1848 az egész Európán keresztülsöprő forradalmi hullám szerves része volt, anélkül nem értelmezhető. Vagyis gyökerei az 1640-es Cromwell-féle királygyilkos polgári forradalomig nyúlnak vissza; ezek a felvilágosodásnak hazudott elsötétedés, deszakralizáció idején megerősödtek, hogy 1789-ben és utána a világ gyümölcséről ismerhesse meg a fát. A „termés” a guillotine-rendszer, majd a kommunizmus vérfürdője, a szerves társadalmak és hierarchiák szétverése, a színtelenné, szagtalanná, arctalanná taposott embermasszák végsőkig történő kizsigerelése, a minden korlátot áttört pénzkapitalista-emberjogista világrend. Vagyis Cromwell puritánjaitól Robespierre jakobinusain, Kossuth és Petőfi republikánusain, Jászi-Jakubovics Oszkár radikálisain, Trockij-Bronstein bolsevistáin és Daniel Cohn-Bendit 1968-as neobolsevistáin-anarchistáin keresztül egyenes út vezetett korunk emberjogista, „politikailag korrekt”, deviancia-dicsőítő dogmatizmusáig. Ez az út egyre erőteljesebb szívóhatású örvény, mely a halálba húz. S amikor a mai SZDSZ eszmei alapvetésében 1789-ben 1848-ban és 1918-ban jelöli meg történeti előképét, akkor nem tesz mást, mint arcátlanul nyíltan kiáltja világgá a destrukció programját.
Nos, ezért eszem ágában sincs március tizenötödikén, e szomorú évfordulón kokárdát tűzni.
Inkább elmegyek a Ferencz József sörözőbe, hogy egy korsó sörrel felköszöntve emlékezzek azokra, kik rendíthetetlenül hűek maradtak az uralkodóhoz az 1848-49-es felfordulás idején. Legyen áldott I. Ferencz József királyunk emléke!

A hősök a keresztény Európát védelmezték a bolsevizmus ellen

1993. augusztus 23-án Kecskeméten három cigánybűnöző fényes nappal facsemeték mellől kiragadott karókkal agyonverte a 16 éves Kiss Norbertet. Az ügyben hozott legsúlyosabb ítélet mindössze három és fél év volt.

1999. augusztus 28-án a 21 éves csákvári Csete Ferencet Zámolyon cigánybűnözők verték agyon. Utána a jeruzsálemi ügyvédnő, Katz Katalin és negyven liberális hazaáruló jelentős közreműködésével áldozatként menekültek Strasbourgba.

2004. január 21-én a Tolna megyei Nagydorogon egy Zsolnai Béla nevű cigánybűnöző agyonverte és kifosztotta egy idős ismerősét.

2005. április 16-án a hódmezővásárhelyi Beyruth Rock Caféban mintegy harminc, a városban közismerten bűnözésből (drog- és lánykereskedelemből élő) cigánybűnöző támadt rá néhány magyar tizenévesre. Egyiküket megkéselték, úgy, hopgy a szúrás előtt félrehúzták a kabátját, vagyis tudatosan ölni akartak.

2005. május 8-án Örkényben negyven cigánybűnöző támadt rá két rendőrre, akik egy körözött cigánybűnözőt kerestek.

2005. június 7-én Hajdúhadházon agresszív cigánybűnözők támadtak egy kocsma tulajdonosára, majd a kiérkező rendőröket is megtámadták.

2005. június 7-én Dunavecsén két tizenéves cigánybűnöző életveszélyesen megszúrta egy videotéka női eladóját, mert nem engedte, hogy filmet nézzenek az üzletben.

2005. július 26-án három cigánybűnöző egy balatonfenyvesi vasútállomáson áthaladó vonaton szóváltásba keveredett egy balatonboglári fiatalemberrel, akit ezután a mozgó vonatról a peronra löktek. Az áldozat életveszélyes fejsérülést szenvedett.

2005. augusztus 26-án két cigánybűnöző-horda esett egymásnak a kaposvári plázában. Az őrjöngők szétverték az áruházat.

2005. szeptemberében Ópályiban az éppen borsót szedő 59 éves Jakabné Ördög Katalint hátulról vascsõvel két cigánybűnöző agyonütötte.

2005. november 3-án egy polgárőr a Nyugati téri aluljárón sétált át. Tizenöt cigánybűnöző kötött bele, majd rátámadtak. A polgárőr három támadót ártalmatlanná tudott tenni gázpisztolyával, de a tár kiürült, s ezután a cigánybűnözők rávetették magukat, és súlyosan bántalmazták.

2005. december 3-án intézkedő rendőrt vertek meg a cigányok Zagyvarékason

2005. december 19-én száznál több cigány támadt rá azokra a rendőrökre Hevesen, akik egy körözött cigánybűnözőt akartak elfogni.

2005. december 2-án szamurájkardos cigánybűnözők támadtak négy horgászra az egerszalóki Gerendás büfé parkolójában. Mind a négyen nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket: bordatörést, nyílt végtagtöréseket szenvedtek. Egyikük koponyájából egy egycentiméteres darabot kellett kioperálni. Az autókat összetörték. A verekedő cigányok állítólag sértő, magyarellenes kijelentéseket is tettek.

2005 decemberében a 47 éves pásztói A. Istvánt három tizenéves cigánybűnöző saját házában brutálisan megkínozta, hogy elárulja, hol tartja örökségből származó nagyobb pénzösszegét. A. István belehalt a kínzásba. A cigánybűnözők testét láncfűrésszel feldarabolták, s egy közeli derítőbe dobták a maradványokat.

2006. március 11-én este Budapesten, a XI. kerületi Fehérvári úton egy villamosmegállóban egy 15 éves cigánybűnöző hátba szúrt egy 17 éves magyar fiút. A sértettet súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

2006.március 11-én Inkén egy 59 éves magyar férfi összetűzésbe került cigány szomszédjával, miután az társaival hangoskodott, és az utcán rodeóztak egy Ladával. A magyar férfi megkérte őket, hogy fejezzék be, mire a cigánybűnözők nekitámadtak. A megtámadott magyar férfi önvédelemből flóbertpisztolyát használta, és arcon lőtte az egyik cigánybűnözőt, aki nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Annak egyik társa ekkor beült a Ladába, és behajtott a megtámadott magyar férfi udvarára, ahol elütötte a magyar férfit, aki súlyos lábtörést szenvedett.

2006. május elején tizenéves cigánybűnözők verte össze egy férfit Olaszliszkán. A férfit elõször részegen, házának udvarán hagyták helyben. A tizenéves cigánybűnözők azért támadtak rá, mert hiába kértek tõle pénzt. A férfi felesége rendőröket hívott, a cigánybűnözők azonban később többször is visszatértek a házhoz, és folytatták a verést, végül vascsővel és karóval ütlegelték áldozatukat, akinek ekkor tört el a keze és a lába. A súlyos bántalmazásról a rendőrség már csak a kórházba szállítás után szerzett tudomást, mert a házaspár nem mert újra a rendőrséghez fordulni.

2006 májusában ugyanezek a cigánybűnözők cigarettát kértek egy asszonytól, ám ő nem adott nekik, mert nem dohányzik. Ekkor brutálisan összeverték.

2006. július 20-án hajnalban Makó külterületén egy Kurai András nevű 15 éves cigánybűnöző megerőszakolta, majd megkötözte és felgyújtotta a 18 éves magyarcsanádi Pénzes Henriettát. A magyar lány néhány nap múlva belehalt égési sérüléseibe.

2006. június 18-án egy 21 éves kisvárdai cigánybűnöző karóval agyonvert egy 69 éves anarcsi gazdát annak saját gyümölcsösében, miután az idős magyar férfi rajtakapta lopás közben.

2006 októberének első napjaiban négy cigánybűnöző napokig kínozott egy tizenhat éves magyar fiút Miskolcon, a Fiatalkorúak Regionális Börtönében. A fiúnak először mindegyikükkel meg kellett verekednie, majd többször, többféle módon megerőszakolták, végül a cellatársak a lepedőkből kötelet készítettek, és ennek segítségével felakasztották a fiatalt. A fiú azért élte túl az akasztást, mert az utolsó pillanatban a kezét be tudta csúsztatni a nyaka és a kötél közé. Ekkor riasztotta az őröket az ötödik cellatárs, aki nem bírta nézni a fiú szenvedését.

2006. október 7-én Öcsödön cigánybűnözők agyonverték a 78 éves Kovács Sándort. Pénze nem volt, így ki sem foszthatták.

2006. október 7-éről 8-ára virradó éjjel Tiszacsegén cigánybűnözők agyonverték a 22 éves jászberényi Farkas Gábort. A fiatalember azért látogatott el a Tisza-menti településre, hogy a család hétvégi házát felkészítse a télre. Este betért barátjával egy helyi szórakozó helyre, ahol beszélgetni kezdett egy ottani lánnyal. A faluban közismert cigánybűnöző Bari család néhány tagja beléjük kötött, ezért a fiatalok távoztak.Tucatnyi cigánybűnöző azonban az utcán halálra verte a fiatalembert.

2006. október 15-én Olaszliszkán a 44 éves Szögi Lajost kislányai szeme láttára lincselte meg több tucat cigánybűnöző.

2006. október 20-án este 8 fős cigánybanda támadt egy szolnoki Ady Endre úti söröző vendégeire. A BMW-vel érkező cigánybűnözők az addig kedélyesen sörözgető magyarok közül több személybe is belekötöttek, mígnem megtalálták az ürügyet a verekedésre: az egyik vendég a cigányoknak nem tetsző zeneszámot hallgatott…

2006. október 27-én este Átányban mintegy 30 cigánybűnöző vert össze egy buszvezetőt, mert az rádudált a buszöbölben ácsorgó, a forgalmat akadályozó társaságra.

2006. november 5-én cigánybűnözők támadtak rá négy budapesti magyar férfira Nakon, akik egyike házat örökölt a Tolna megyei faluban. A cigánybűnözők szerették volna megszerezni az ingatlant, ezért rontottak rá a magyarokra, akik közül egy 27 éves fiatalembert életveszélyes sérüléssel szállítottak kórházba, miután az egyik cigánybűnöző baltával fejbevágta.

2006 novemberében Orosházán súlyosan megsebesítettek egy 68 éves magyar gazdát a portáján fosztogató cigánybűnözők.

2006. november 29-én egy 36 éves cigányasszony őrjöngött a botpaládi polgármesteri hivatalban, mivel a segélyből levonták az iskolatámogatást, miután többszöri felszólításra sem igazolta, hogy iskolába járnak a gyerekei. Az élősködő cigánybűnöző azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja a hivatalt.

2006. november 29-én fosztogató cigánybűnözők vertek agyon egy 58 éves magyar férfit a Miskolchoz tartozó Kerekhegyen lévő telkén.

2006. december 2-án részeg cigányok vertek össze Egerben egy magyar diákot. A fiatalember súlyos sérüléseket szenvedett. 2006. december 11-én egy cigány férfi rosszul lett autójában. Családtagjai mentőt hívtak hozzá, de mire a kocsi odaért, a férfi már meghalt. A cigánybűnözők ekkor nekiestek a mentősöknek. Életüket csak a kiérkező rendőrök tudták megmenteni.

2007. február 28-án a kora reggeli órákban a jászfényszarui vasútállomáson cigányok kilöktek a vonatból egy 36 éves jászapáti magyar férfit, akit előtte megkéseltek.

2007. márciusában egy 26 éves cigány, miután fölvette a segélyt Polgáron, berúgott, majd hazafelé indult ordítozva. Egy útkereszteződésnél rákiáltott egy idősebb biciklistára, hogy álljopn meg, de az nem állt meg. A részeg cigány utánaszaladt, lerángatta a nyeregből, és többször fejberúgta. A férfi a kórházban meghalt.

2007. április 7-én hajnalban Miskolc belvárosában három fiatal cigánybűnöző brutálisan összevert egy nőt és egy férfit egy villamosmegállóban. A cigánybűnözők rabolni akartak, ezért egy nőt a földhöz vágtak, és megrugdosták. A segítségére siető férfit is brutálisan összeverték.

2007. április 8-án, húsvéthétfőn egy 19 éves cigánybűnöző agyonverte és kirabolta a 99 éves Lajos Piroskát.

2007. május 17-én egy 32 éves cigányasszony megkéselte fia egyik iskolatársát a Szabolcs megyei Kisléta általános iskolájában. Előtte a két gyerek összeveszett.

2007. június 18-án hajnalban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tuzséron egy 12 éves cigánybűnöző belopózott a szomszédban lakó 19 éves nőhöz, és álmában megkéselte, mert a magyar lány előző nap rászólt.

2007. június 24-ére virradóan saját lakásán olyan súlyosan bántalmazott egy cigánybűnöző, a 49 éves K.I. egy 90 éves ózdi bácsit, hogy az a helyszínen meghalt. Ezt követően a gyilkos a lakásból készpénzt és takarékbetétkönyvet tulajdonított el.

2007. június 24-én mintegy ötven cigánybűnöző támadt a rendőrökre. A hatósági személyek igazoltatni akarták egy 15 fős cigány társaság tagjait, akik megtagadták az igazoltatást. Ezután támadtak a rendőrökre, akiknek figyelmeztető lövést is le kellett adniuk.

2007. július 23-án egy 23 éves dunakeszi cigány nő igarettát kért egy idős hölgytől, majd miután nem kapott, leszúrta és kirabolta.

2007. augusztus 16-án a Nógrád megyei Kállón helybéli cigányok vascsővel félholtra vertek egy erdőkürti fiatalembert, aki a szomszédos Erdőkürtön nem sokkal korábban rajtakapta őket terménylopás közben. A fiatalember életveszélyes állapotban került kórházba. A tettesek ellen eljárás sem indult.

2007. szeptember 13-án késő este a szabolcsi Piricsén három cigánybűnöző agyonvert és kirabolt egy helyi kocsmárost.

2007. szeptember 16-án szamurájkarddal vágta meg a budapesti XI. kerületi Black Dog nevű kocsma pultosát két cigánybűnöző miután szóváltásba keveredtek. A magyar férfit súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

2007. október 14-én éjjel három cigánybűnöző tört be egy ácsi családi házba. A tulajdonos észrevette őket, a bejárati ajtóhoz sietett, és megpróbálta megakadályozni, hogy értékeit elvigyék. A betörők azonban túlerőben voltak, belökték őt az ajtón, és egy vasrúddal fejbeverték. Szerencséjére, az ütés nem találta el igazán, így „csak” könnyű sérüléseket szenvedett.

2007. november 5-én a Ferenc körút és az Üllői út sarkán egy cigánybűnöző rátámadt egy várandós magyar nőre. Többször arcul ütötte, és kirabolta.

2007. november 8-án cigánybűnözők hatoltak be egy idős gyáli asszony otthonába. A 103 éves nénit brutálisan összeverték és megrugdosták. A bántalmazásnak az vetett véget, hogy a néni megnyomta az otthonába telepített biztonsági rendszer segélyhívó gombját, a Body Guard Hungary diszpécsere pedig rögtön értesítette a rendőrséget. A rendőrök gyorsan a helyszínre érkeztek, így még ott el tudták fogni a hölgy embertelen támadóit, őt magát pedig azonnal kórházba szállították. A néni életveszélyes sérüléseket szenvedett.

2007. november 11-ére virradó éjjel Szalonnán megölt és kirabolt egy 93 éves néint egy 15 éves cigánybűnöző. A gyanúsított 2008 márciusában szabadlábon védekezhetett, miközben néhány szigetvári magyar srácot egy pofonért hónapokra előzetesbe vágtak. Ez a rasszista megkülönböztetés!

A cigánybűnözés történetében is példátlan brutalitással végzett egy 88 éves nénivel egy 21 éves cigány Gadnán 2007. november 18-án. Előbb megerőszakolta áldozatát, majd összeszurkálta a hátát, kinyomta a szemét, baltával széthasította a fejét, végül levágta a lábát.

2007. december 8-án Mátészalkán a Luca büfében cigánybűnözők brutálisan bántalmazták a kocsma tulajdonosát, mert egy helyi cigánybűnözőt a zárórára és annak részegségére tekintettel a kocsmáros nem akart ksizolgálni. A cigánybűnöző ekkor értesítette bűntársait, a Vida-bandát. A cigánybűnözők baltákkal, baseballütőkkel, vasvillákkal felszerelkezve érkeztek a presszóhoz, egy üveggel leütötték a kocsmárost, vasvillát szúrtak bele, szétverték a kocsmát és a kocsmáros autóját.

Saját lakásában verték agyon a 67 éves Balogh Lászlót Tarnabodon cigánybűnözők 2008. február 6-án, majd egy 9600 forint értékű olajraiátort vittek el. A 15, 16 és 17 éves cigány gyilkosok hetek óta fenyegették és fosztogatták a férfit.

85 éves magyar nénit vert agyon és rabolt ki egy 32 éves cigánybűnöző, Orsós Sándor Jászberényben 2008. február 22-én.

2008. február 22-én megtámadott és kirabolt egy ágyhoz kötött magyar bácsit egy cigánybűnöző Mátraszőlősön. A féreg rágyújtotta az ágyneműtartót áldozatára, aki csodával határos módon életben maradt.

2008. február 23-án hajnalban a Heves megyei Tarnaörsön egy 20 éves cigánybűnöző megerőszakolt egy 80 éves magyar nénit, majd 11 ezer forintja átaására kényszerítette, és azt követelte, hogy főzzön neki kávét.

2008. február 23-án hajnalban két cigánybűnöző tört be egy idős asszony házába Nyírvasváriban. A zajra felébredő nénit fenyegetve a pénzét követelték, fojtogatták, majd megkötözték. Az elkövetők végül néhányezer forinttal távoztak.

2008. március 9-én kővel és bottal vert össze két 15 éves cigánylány egy 50 éves férfit Miskolcon, miután nem adott nekik pénzt.

2008. március 10-én délután a gyöngyösi kórházban cigánybűnözők megvertek egy doktornőt, aki egy cigány beteget nem akart befektetni az osztályra. Az orvos szerint a beteg állapota ezt nem indokolta, járóbeteg-szakrendelésre kívánta továbbküldeni. A beteg cigányasszony ezzel szemben biztos volt abban, hogy gyógyíthatatlan, súlyos betegségben szenved, és követelte, hogy vegyék fel fekvőbetegként. Miután a doktornő ezt továbbra sem tartotta indokoltnak, a cigányasszony szitkozódni kezdett, majd a kíséretében lévő fiatal cigány nő többször megütötte a doktornőt. A doktornő beadta felmondását.

Saját bevallásuk szerint 3200 forintot találtak annál a 74 éves ceglédi nőnél, akit saját tanyáján ölt meg két cigánybűnöző 2008. március14-én.

2008. március 19-én két cigánybűnöző erőszakolt meg egy asszonyt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tornyospálcán, miután rátörték házának ajtaját és megverték.

Rossz jegyet akart adni neki, ezért megrúgta, és egy vascsővel kezdte ütögetni fizikatanárát egy 16 éves cigánybűnöző, Lakatos Zoltán 2008 márciusában. Az eset a józsefvárosi Erdélyi utcai iskolában történt.

2008. március 22-én egy 37 éves cigánybűnöző behatolt egy 59 éves hajósi nő lakásába. Megverte, majd a nyakában lévő 2 db arany nyakláncát és 6 db arany medálját letépte és elvitte.

2008. március 27-én egy 17 éves kaposvári szakiskolás cigány diáklány osztályfőnökét durván becsmérelte, egy másik tanárát leköpte. Kiderült, hogy a kis cigánybűnöző diáktársait rendszeresen terrorizálja. 2008. április 8-án Nyírkátán, a Petőfi utcában mintegy 30 cigánybűnöző akart lincselni, miután egy autó elütött egy féktávolságon belül az útra rohanó purdét.

2008. április 11-én Jászladányban egy 47 éves önkormányzati munkatársat szúrt nyakon egy cigánybűnöző egy törött pohárral, mert kevesellte a segélyt. A törött pohár két centiméterre állt meg a nyaki artériától.

2008. április 16-án megöltek egy 77 éves asszonyt somogyzsitfai otthonában anyagi haszonszerzés miatt cigánybűnözők.

2008. április 19-én este Vásárosnaményban egy 19 és egy 26 éves cigánybűnöző agyonvert és kirabolt egy 69 éves magyar férfit.

Egy 34 éves cigánybűnöző 2008. április 19-én, szombaton Kiskunhalason a kora esti órákban a bejárati ajtót betörve bement egy 52 éves magyar nő lakásába, ahol a feljelentőtől a mobiltelefonja átadását követelte. Hogy szavainak nyomatékot adjon, ütlegelni kezdte a nőt, közben annak kötényét leszakítva a kötényzsebében levő, körülbelül 5 ezer forint értékű mobiltelefont elvette. A bántalmazás során a nő nyolc napon túl gyógyuló sérülést – orrcsont-törést - szenvedett.

2008. április 22-én Somogy megyében, Öreglak-Barátihegyen két lovas kocsin utazó cigánybűnöző támadt egy juhászra, mert annak birkái a földes út közelében legeltek. Kaszával összevágták.

2008. május 2-án Hajdúhadházon, a bocskaikerti vasútállomás közelében öt cigánybűnöző támadt rá egy idős hölgyre, s miután kitépték a kezéből több tízezer forintot tartalmazó táskáját, elszaladtak.

2008. május 4-én ugyanezek a cigánybűnözők a délelőtti órákban a lakásán, bottal vertek meg egy 67 éves asszonyt, s elvették ezüst fülbevalóját. Egy órával később a Hajdúhadház és Bocskaikert közötti úton felborítottak egy kerékpárost. Miután a nő földre került, elragadták a táskáját, letépték aranyláncát.

2008. május 6-án egy tanárnőt fojtogatott egy cigánybűnöző a Heves megyei Dormánd iskolájában, mert a tanárnő rászólt a gyerekére.

2008. május 10-én este a fővárosban öt tizenéves magyar fiatalra, köztük lányokra támadt hat kigyúrt cigánybűnöző a Petőfi hídon. A magyarellenes, rasszista kijelentéseket is hangoztató cigánybűnözők súlyos sérüléseket okoztak a fiataloknak.

Majdnem halálra vert egy férfit Gyöngyösön egy 14 és egy 37 éves cigánybűnöző 2008. május 16-án hajnalban. Az elsődleges orvosi vizsgálat életveszélyes sérüléseket állapított meg a bántalmazott férfin.

2008. május 25-én szolgálatban lévő buszsofőrre támadtak cigánybűnözők Miskolcon. Az egyik városi autóbuszjárat vezetője a Miskolc belvárosi megállónál kinyitotta az első ajtót a felszálláshoz, ekkor - nem tudni, miért - négy cigány férfi és egy cigány nő, aki a karjában kisgyermeket tartott, szidalmazni kezdte őt, leöntötték sörrel, egyikük pedig megrúgta.

2008. május 29-én Nagykállóban egy 16 éves cigánybűnöző súlyosan bántalmazta öccse 39 éves tanárát annak lakásánál. Előzmény, hogy a pedagógus egy iskolai verekedés miatt kérdőre vonta a cigánybűnöző öccsét.

2008. június 13-án éjszaka cigányok verték agyon és rabolták ki saját házában a zagyvarékasi D. Józsefet.

A Magyar Gárda mentette ki az életveszélyben lévő Pölöskei Lászlót és feleségét Galgagyörkről 2008. június 14-én. A fiatal magyar párt őrjöngő cigány szomszédaik meg akarták ölni. Előzmény, hogy a Pölöskeiék telkén álló nyárikonyhában jogtalanul tartózkodik az Oláh család, s a bitorlás miatti folyamatos viták fajultak addig, hogy a jogkövető magyar párt le akarták mészárolni a cigánybűnözők.

2008. július 24-én délelőtt öt cigány késsel fenyegetőzve kirabolt egy fiatal magyar lányt a fővárosi XI. kerületi Kosztolányi Dezső téren.

2008. július 25-én Kunszentmiklóson egy 14 éves cigánybűnöző téglával fejbedobott egy 45 éves magyar férfit, akibelehalt a sérülésbe.

Életmentésre érkező mentősökre támadtak 2008. július 28-án cigánybűnözők Bicskén. A cigánybűnözők ütésekkel, rúgásokkal fogadták a bajban lévő rokonuk megsegítésére érkező mentősöket.

Tucatnyi cigánybűnöző támadt rá egy magyar férfira és leányára, majd a segítségükre siető feleségére és fiára a Fejér megyei Mezőfalván 2008. szeptember 5-én este, miután a magyar férfi autójával összeütközött egy szabálytalanul, jogosítvány és bukósisak nélkül motorozó cigánnyal. A putrikból előtóduló cigánybűnözők nekiestek a vétlen férfinak és családjának. A vérszomjas söpredék gyilkolási vágyának a kiérkező rendőrök figyelmeztető lövése vetett véget. A magyar áldozatokat súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

2008. szeptember 26-án Mátészalkán egy 19 éves cigánybűnöző megerőszakolt egy 71 éves asszonyt. Elfogásakor kiderült, hogy két hónappal korábban egy 58 éves nőt is megerőszakolt.

2008. szeptember 26-án Nyíregyházán egy 15 éves cigánybűnöző kitépte egy nyolcéves lány füléből annak fülbevalóját és elvette arany nyakláncát.

2008. szeptember 27-én Sárospatakon egy 14 éves cigánybűnöző lábon szúrt egy 24 éves magyar férfit, aki életveszélyesen megsérült, kómába esett, majd két nap múlva belehalt sérülésébe.

Előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság 2008. szeptember 28-án egy 15 és két 17 éves cigánybűnözőt Dombóváron. A cigánybűnözők szeptember folyamán legalább tíz alkalommal zsarolták meg, rabolták ki és verték össze magyar diáktársaikat. A két idősebb cigánybűnöző korábban már volt büntetve, egyikük hasba szúrt egy magyar nőt.

Pisztollyal lőttek be szegény, egyedülálló idős magyarok házaiba cigánybűnözők Tarnabodon 2008. szeptember 29-én hajnalban. Néhány portára Molotov-koktélt dobtak.

2008. szeptember 29-ére virradóra Patca és Zselickisfalud között egy lovaskocsit hajtó cigány gyeplővel fojtogatott egy 28 éves magyar nőt. A cigánybűnöző azért vadult meg, mert kivilágítatlan szekere elé fogott lovait a magyar nő által vezetett autó reflektora elvakította. Ezért a cigánybűnöző hajánál fogva kirángatta autójából a vétlen sofőrt, és fojtogatni kezdte. A fia közben a megtámadott magyar nő 18 éves öccsét ütlegelte. A cigánybűnözőt korábban már elítélték.

Három cigánybűnöző, köztük két nő támadt egy óvónőre Kiskundorozsmán 2008. október 1-jén, mert a pedagógus azt kérte tőlük, a család óvodába járó gyerekét ne késve vigyék reggelente az intézménybe. A cigánybűnözők a gyermekek szeme láttára ütlegelték és fojtogatták az óvónőt, aki följelentést tett, mire a cigánybűnözők megfenyegették, mondván, ha kimegy az utcára, megölik.

Mintegy ötven cigánybűnöző támadt botokkal egy hagyományőrző csoportra Sazabadszálláson 2008. október 11-én este. A nagyjából 30 fős magyar csoport rókavadászatot imitáló lovagláson vett részt, majd este egy vendéglőben vacsorázott, amikor agresszív cigánybűnözők történ rájuk az ajtót, és ütni-verni kezdték őket. Többen nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedtek.

2008. november elején Mosonmagyaróváron a pályudvaron a 15 éves cigánybűnöző Dalka István és társa megtámadta a 17 éves dunaszigeti magyar fiút, Ásványi Krisztiánt, és eszméletlenre verték, majd kirabolták. A fiatalember kómába került, lélegeztetőgépen tartották. 2008. december 10-én felébredt a kómából, de látását elvesztette.

2008. november 22-ére virradó éjjel öt ráckevei cigány megerőszakolt, majd megfojtotta a 14 éves Horák Nórát Kiskunlacházán.

A 33 éves F.E., a 23 éves K.A. és a 16 éves Kolompár Zsolt cigánybűnözők saját háza udvarán leütöttek és kiraboltak egy 80 éves magyar nénit 2008. december 1-re virradó éjjel. A néni meghalt.

2008. december 2-án Sátoraljaújhelyen két cigánybűnöző brutálisan megvert egy tanárt annak kertjében. Ok, hogy a tanár néhány évvel korábban (!) egy iskolai csetepaté során szétválasztotta a verekedőket, akik egyike az egyik cigány fia volt.

2008. december 6-án délután egy 21 éves cigánybűnöző Budapesten a VIII. kerületi Diószeghy Sámuel utca egyik lakásában leszúrt egy idősebb férfit.

2008. decermber 11-én Sátán három cigánybűnöző brutálisan összevert és kirabolt egy 67 éves magyar nénit. A néni másnap belehalt sérüléseibe.

Brutálisan megvertek és kiraboltak egy idős férfit kovásznai lakásán 2008. december 14-én délután. A a 84 éves Paltán József a kórházban belehalt sérüléseibe.Gyilkosai: a 18 éves Budi Ernő és a 26 éves Budi Zoltán cigánybűnözők. Az idős székely orr- és szemöldökcsontját, bordáit eltörték, fejét csavarhúzóval szurkálták össze az állatok. Az öregnek 1000 lejért, vagyis nagyjából 70 ezer forintért kellett meghalni.

2008. december 15-ére virradó éjjel saját otthonában támadták meg a vecsési Városi Nemzeti Szövetség, valamint a Jobbik helyi vezetőjét, Szabó Attilát, a Magyar Gárda tagját, aki nemrég arról lett nevezetes, hogy kezdeményezésükre életnagyságú bronz lovas szobrot állítottak Vecsésen a honvisszafoglalás tiszteletére. A 6-7 cigány támadó éjjel lopózott be a házba, s fegyverekkel, viperákkal támadtak az ágyában alvó családfőre, aki ennek ellenére - kitűnő kondíciójának köszönhetően - még képes volt védekezni egy ideig. A lelketlen és kegyetlen támadók a család többi tagját sem kímélték, Szabó Attila feleségét megkötözték, a 14 éves kislányának fegyvert szorítottak a fejéhez, de még a nagymamát is bántalmazták. A támadók végül értékeket is magukhoz vettek, majd távoztak.

2008. december 18-án a fővárosi Bosnyák tér egyik kocsmájában négy részeg cigánybűnöző agyonszurkálta az idős B. Istvánt, mert rájuk szólt a játékautomata rugdosása miatt. 2008. december 21-én egy 16 és egy 30 éves cigánybűnöző karókkal agyonverte azt a 85 éves nénit, aki gyümölcsösében munkát adott nekik. A cigánybűnözők a néni pénzét akarták megszerezni.

2008. december 24-én, Szenteste (!) Szilhalmon egy cigánybűnöző brutáilisan bántalmazott, majd kirabolt egy egyedüláló idős magyar férfit, V.A.-t.

2009. január 6-án kedden Tiszaroffon egy 25 éves cigánybűnöző agyonvert és kirabolt egy 86 éves magyar nénit.

2009. január 15-én Pécsett cigánybűnözők gyilkoltak meg egy idős asszonyt a súlyosan cigányfertőzött Meszes városrészben.

2009. január 21-én jelentette be a győri rendőrség, hogy a városban 2008 novembere óta garázdálkodó cigány rablóbandát kapcsoltak le. A 16 fiatalkorú bűnözőből 15 cigány volt, egy pedig nigériai. Magyar nem volt köztük.

2009. január 27-én Karancslapujtő általános iskolájában egy 17 éves magyar gimnazistát vert össze egy cigánybűnöző. A magyar fiatal iskoláját mutatta be, a továbbtanulást népszerűsítve, eközben szóváltásba keveredett egy cigánnyal, aki szokásos a csordaszellemben bátyjait ráuszította a gimnazistára. Az egyik cigánybűnöző úgy ütötte arcon a magyar ifjút, hogy eltört az arccsontja.

2009. január 31-én este a Heves megyei Boldogon szolgálaton kívli tűzoltók egy kollégájukat búcsúztatták a helyi kultúrházban. Több tucat cigány erőszakosan be akart menni a zártkörű rnedezvényre, s amikor kiküldték őket, rátámadtak a tűzoltókra. Egyiküket megkéselték, súlyos sérülést okoztak neki.

2009. február 1-jén Szolnokon egy 70 éves bácsi rajtakapta az általa bérelt akácos terület cigány fosztogatóit. Elzavarta őket, majd elkezdte visszahordani a fát a telékére. De közben nagyobb létszámban visszatért a bűnöző horda, s a cigánybűnözők kövekkel kezdték dobálni az idős embert, aki ekkor légpuskából rájuk lőtt. Ezek után a tulajdonát védő magyar ellen indult eljárás, akárcsak a kesznyéteni Barna bácsi esetében.

2009. február 4-én Mándokon egy 26 éves általános iskolai tanárnőt brutálisan összevertek, megrugdostak cigánybűnözők, mert egy cigánylány nem szerepelt a farsangi műsorban, valamint a tanárnő szóvá tette, hogy tetves.

2009. február 7-én Hevesen hamis riasztást kaptak a rendőrök azzal, hogy a Dankó Pista utcában tömegverekedés van. A kéttagú járőr ennek nyomát sem látta, viszont vagy harminc cigánybűnöző támadt rájuk, bosszút lihegve, amiért egy nyolcszorosan körözött cigánybűnözőt kerestek korábban.

2009. február 7-én Veszprémben cigánybűnözők hordája megölte az MKB Veszprém román kézilabdázóját, Marian Cozmát. A szerb Zsarko Sesumot, Cozma csapattársát fejbe rúgták, arccsontja tört. A horvát Ivan Pesityet, aki szintén az MKB Veszprém légiósa, vesén szúrták, egyik veséjét el kellett távolítani. A rendőrök Raffael Sándort, Sztojka Ivánt és Németh Győzőt keresik, de a söpredék legalább 30 féregből állt. 2009. február 8-án Ózdon kétszáz felfegyverkezett cigánybűnöző támadta meg a Magyar Gárda helyi tagtoborzó rendezvényét. A tömegmészárlást a rendőrség akadályozta meg.

2009. február 9-én Budapesten a Fő utcán egy cigánybűnöző megkéselt és kirabolt egy 46 éves nőt. A nő súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett.