Szabadkőműves összeesküvés pedig létezik

Amikor a szabadkőművesség világösszeesküvéséről esik szó, a tudatlanok és a valóság elfedésében érdekeltek gúnyolódnak azokon, akik erről beszélnek. Meglehet, időnként a fantasztikum világába tartozó elképzelések is napvilágot látnak, de azt a tény, hogy a szabadkőművesség ultraliberális, szélsőséges, nemzetellenes nézeteket képvisel, s a politikai döntéshozást titkos eszközökkel befolyásolva teszi, soha senki nem cáfolta meg. Nem is lehet, hiszen az alábbi interjúben egyenesen egy szabadkőműves mondja ki pimasz magabiztossággal, hogy az “összeesküvés-elméletek” bizony igazak. Azért, mert összeesküvésről van szó.

Fölmerül ugyanakkor, hogy bárhol a világon miként engedélyezhetik a szabadkőművesség tevékenységét. Az összes párt, egyesület, egyház, stb. működését szigorú törvények szabályozzák, s annak áttekinthetőnek kell lennie. Hogyan működhet úgy egy szerveződés, hogy annak tevékenységét titokban tartják, s a hatóságok mégsem göngyölítik föl? Tessék ezen jó mélyen elgondolkodni!

 

 

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=126923#null

 

Magyar szabadkőművesek: küzdünk a nacionalizmus ellen!

2007. április 26. 07:31

 

A mozgalom mindig megújul Több száz éve nyírja őket az egyház, pedig ők csak szebb világot szeretnének teremteni. Veres András, a Magyarországi Nagyoriens szabadkőműves páholy nagymestere mesélt a STOP-nak arról, mik a szervezet évszázados titkai, és hogyan kell elképzelni a szabadkőművességet ma.

- Hogyan lesz valakiből szabadkőműves nagymester?

- Talán a kérdés inkább úgy merül fel: hogyan lesz valaki szabadkőműves. Ritkább, hogy valaki jelentkezik; gyakoribb, hogy a szabadkőművesek megkeresik, és felajánlják, lépjen be közéjük. Azután hosszabb idő telik el, mire mesterré válhat, mert kipróbálják, hogy milyen feladatok megoldására képes. A nagymesteri tisztséget pedig csak demokratikus választás útján lehet elnyerni.

- Mit képvisel egy szabadkőműves?

- A mozgalom céljait ma is annak az emberbaráti, filozófiai hagyománynak a szellemében igyekszünk megfogalmazni, melynek szellemiségét a “Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” hármas jelszava foglalja össze legtömörebben. Kevesen tudják, hogy a nagy francia forradalom révén elhíresült értékeket elsőként a szabadkőművesek kapcsolták össze.

- Mindez nagyon szép, de mit jelent a gyakorlatban?

- Valamikor a szabadkőművesek elsősorban az egyház befolyását akarták visszaszorítani, sokat tettek a szekularizáció, az elvilágiasodás megvalósulásáért. Szabadkőműves volt az a Wekerle Sándor is, akinek miniszterelnökségéhez fűződik a polgári házasságkötés törvénybe foglalása. A fejlődés árnyoldalaként jelentkező nagyvárosi elszegényesedést úgy próbálták enyhíteni, hogy a szervezett jótékonykodás egyik központjává váltak. A magyar szabadkőművesek nagyobb szabású tettei közé tartozik a fővárosi Vakok Intézetének alapítása és a mentőszolgálat megszervezése.

- Nem csak a szabadkőművesek jótékonykodnak.

- Így van. És nem csak ők szorgalmazták a szekularizációt. De mint egy befolyásos mozgalom részesei igen sokat tehetnek. Nem annyira az eredetiség vezeti őket, mint inkább a jó ügyek felkarolása és megvalósítása.

- Miben rejlik a mozgalom ereje? Abban, hogy a tagjai befolyásos emberek, illetve gazdagok? Vagy abban, hogy egymás között jó kapcsolatokat ápolnak?

- Nem baj, ha a szabadkőművesek között akadnak befolyásos és gazdag emberek. Vagy olyan kiváló tehetségek, mint Voltaire és Mozart, Ady és Kosztolányi, Kossuth és Churchill. De a mozgalom erejét mindenekelőtt tagjainak összetartása, a testvériség eszméjének követése jelenti. Nem elhanyagolható a tagság létszáma sem. Például francia testvérrendünk ötvenezer tagot számlál, ami önmagában elegendő ahhoz, hogy befolyásos legyen. Jól mutatja ezt, hogy most, a francia elnökválasztás előtt, több jelölt is felkereste őket, és bemutatkozott a szabadkőműveseknek.

- Miért fontos, hogy a mozgalom titkos, ha úgy tetszik: diszkrét legyen?

- Azt gondolom, hogy a diszkréció elsősorban a szabadkőművesek védelmét szolgálja, és talán a működésük hatékonyságát is. E közösséghez tartozni ugyanis nem mindig veszélytelen, a magyar történelemből nem egy elrettentő példát lehetne felhozni. A szabadkőműves mozgalom ma már korántsem olyan titokzatos, céljairól és rituális munkájáról bőséges irodalom áll rendelkezésére bármely érdeklődőnek. A testvérek sokszor ki is lépnek a nyilvánosság elé, amikor felhívják a figyelmet valamilyen társadalmi bajra és orvoslásának módjára. Más kérdés, hogy a rituális munka része az önmeghatározásnak és a közösségteremtésnek, más szóval a beavatásnak.

- De akkor miért nem ismerhetik meg a kívülállók a rituálékat? Miért nem nyilvános egy-egy szabadkőműves páholy gyűlése?

- A rituálékat könyvekből bárki megismerheti. De a páholyok munkája kizárólag a tagokra tartozik. Nem csak azért, mert - mint minden közösség életében - csak az szólhat bele az ügyek intézésébe, aki felelősséget vállal érte. Hanem azért is, mert a szabadkőművesek számára a közös munka egy belső, szellemi fejlődés alkalma és színtere. Leképezi az ember útját a világ megismerésén át önmaga megismeréséhez. A szabadkőműves szimbólumokban és metaforákban megkülönböztetett jelentősége van az építésnek, ami egyúttal önépítést is jelent.

- Ha minden nyílt titok, akkor miért lengi körül mégis ezt a társaságot egyfajta homály? - Talán mert a szabadkőművesség ellenfelei hatásos érvnek gondolják, hogy efféle legendákat gyártsanak és terjesszenek. Mellesleg ha van mozgalom, amely érdekeltnek tartja magát a homály oszlatásában, hát az éppen a felvilágosodás eszméiben gyökerező szabadkőművesség.

- Tele van a padlás profibbnál profibb civil kezdeményezéssel. Nem járt le a szabadkőművesség ideje az internet korában? Hogy lenne képes hatékonyan működni egy több száz éves szervezet?

- A civil kezdeményezések jól megférnek egymás mellett. Az egyik szervezet nem váltja ki a másikat. Ha már létezik egy nagy hagyománnyal rendelkező mozgalom, botorság volna elhajítani csupán azért, mert időközben újabb mozgalmak születtek. Az igazi kérdés nem ez, hanem az, hogy a szabadkőművesség tud-e válaszokat találni az új kihívásokra. - És tud? Mi a mozgalom szerepe a mai világban?

- Én úgy gondolom, hogy meg tud újulni. Legutóbbi nemzetközi találkozónkon például Közép- és Kelet-Európa hat szabadkőműves rendje cserélt eszmét a tennivalóinkról. Elfogadtunk egy közös nyilatkozatot. Kiderült, hogy térségünkben még az olyan hagyományos szabadkőműves feladatok is új értelmet nyerhetnek, mint a szekularizáció és a szociális bajok enyhítése. Természetesen országonként más a helyzet, de szükségesnek tartjuk szavunkat felemelni a térségünkben teret nyert nacionalizmus és populizmus ellen. A szabadkőművesek szemében különösen fontos erény, a türelem. Szerintünk ez lehet a legjobb módszer a konfliktusok kezelésére.

- Jelenleg vannak ismert politikusok a szabadkőművesek között?

- Akadnak. De nem csak rajtuk múlik a dolog.

- És ismert személyiségek?

- Természetesen.

 

Szerző: HPG

STOP

 

Garay János a bikavérről

Az alábbi vers, amellett, hogy irodalmi remekmű, kultúrtörténeti szempontból is fontos forrás. E költeményben szerepel ugyanis először a “bikavér” kifejezés. A legendával ellentétben ugyanis nem az egri, hanem a szekszárdi borvidéken készítettek először bikavért. Ma mindkét tájon nagyon szép bikavérek születnek, hála a nagyszerű alkotóknak. A szinte himnikus mű hevülete példaadó a mai kor beszűkült, materialista világában. Garay János tulajdonképpen azt üzeni e verssel, amit Hamvas Béla, a hegy levének másik nagy apostola ekként fogalmazott meg: “Igyál! A többit hozza a bor.”

Garay János

Szegzárdi bordal

Már ha aztán bor: legyen bor,

Hegyi bor, ne szilvalé!

Még a vízből is csak az a jó,

Mely hegyekből zúg elé!

 

A lapályra béka menjen,

Igya meg a bűzös tavát;

Hegyre hág fel a szegszárdi,

Onnan hozza tűzborát.

 

Béla király idejében

Még magyar volt a magyar;

Most ezerfelé szakadva,

Tudja isten mit akar!

 

Még a bort sem issza most úgy,

Mint az ősök idején;

Sört iszik vagy kávélével

Töltözik most ifjú, vén.

 

Mint a legszebb kék leányszem,

Mint a nyájas, őszi ég,

A szegszárdi szőlőfürtnek

Szeme olyan tiszta kék;

 

S hogyha már szőlőkorában

Ily varázsjátékot űz:

Hogy ne volna hát borában

Hogy ne volna égi tűz!

 

De borunkhoz hűk vagyunk mi,

S hűk legyünk szegszárdiak!

Míg fölöttünk

Sorhegyek virítanak,

 

Melyeket ha csúcsra szednénk,

Égig érne Bartinánk

S mi az égi csillagokkal

Poharat koccintanánk.

 

Töltsd pohárba, és csodát látsz!

Színe mint a bikavér,

S mégis a gyöngy, mely belőle

Fölragyog, mint hó, fehér.

 

És a tőke, melyen termett

Nemde, oly zöld, mint a rét?

Hol leled föl szebben együtt

Szép hazánk háromszínét?

 

Ide hát, te bazsarózsa!

Poharunkba, bikavér!

Hadd igyuk az áldomást meg,

Legelőbb is magadér!

 

Jó barátért másod ízben,

Szép leányért azután,

Ki e háromért nem érez,

Kutyafejű, vad pogány!

 

Ha sürűn tölt a szegszárdi,

Hát ne bánja senki se!

Mert hazája színeivel

Honszerelmét szíjja be!

 

Ha szegszárdi borral élne

Minden ember, mint te s én;

Nem rágódnék annyi hernyó

Nemzetünk szent törzsökén.

 

S most le, társak, a kalappal,

Végre hagytuk a javát:

Isten éltesse hazánkat

A dicső magyar hazát,

 

Melybe mint gyűrűbe minden

Hazafit befoglalunk,

Folyjon érte, hogy ha vér kell!

Mint foly érte itt borunk.

 

Már apáink ős korában

Hét országra szólt e bor:

Mert különben hegytövén nem

Épült volna kolostor…

 

Béla a dicső király is

Itt szűrt legjobb borokat,

Kit ma még minden tavasszal

Minden tőke megsirat.

 

Folyjon a bor, folyjon a vér,

Hol dicsőség folynia!

Volt, van és leszen Szegszárdnak

Még elég hazafia!

 

Volt, van és leszen Szegszárdnak

Míg le nem dől Bartina,

Mellyel honját felköszöntse,

Egy pohárka jó bora.

(1846)

￿/p>

Dimlama és plov

Mindkettő az üzbégek nemzeti étele. Az első agyagedényben sült bárány krumplival és sült zöldségekkel, a másik olyasmi, mint a mi rizses húsunk, csak bárányból készül, s a rizst sáfránnyal színezik sárgára, mellé pedig zöldségeket is szervíroznak. zöldségek szolgálnak köretként. Mindkettő igen ízletes.

Ezeket az étkeket pedig a január óta működő Bukhara Bár Üzbég Étteremben volt szerencsém megízlelni. Kóstoltam továbbá mashurdát, dolmát, mantit és szamszát. Hogy ezek mi fán teremnek, bárki megtudhatja a www.bukhara.hu oldalról. A hely Budán, az Örödgárok út 174. szám alatt található, ide pedig Hűvösvölgyből a 157-es busszal lehet eljutni.

Az étlap rendkívül ígéretes, izgalmas tételekkel kecsegteti az embert, az árak pedig rendkívül kedvezők. A Bukhara enteriőrje is ízléses, ügyelnek arra, hogy a belső fölidézze az üzbég hagyományokat. A zene viszont, bár állítólag üzbég, nem túl szívderítő, legalábbis annak, aki ki nem állhatja a manelét. Mert ez gyakorlatilag ugyanaz, csak nem románul énekelnek benne. Sokkal helyesebb volna autentikus belső-ázsiai hangulatot varázsolni a zenével is.

Az italválaszték átlagos és korrekt, az árakat tekintve is. Sajnálatos módon azonban e nedűk között nincs egyetlen üzbég specialitás sem, ami némi hiányérzetet okoz. Egy ilyen tematikájú helyen kissé unalmas sört, martinit vagy fütyülős barackpálinkát inni.

Az ételek ízletesek, az adagok közepesek. Miután több tételt kóstoltunk, megállapítottuk, hogy a tősgyökeres üzbég szakács igen visszafogottan használja a fűszereket. Épp csak felsejlik, milyen hangulatú, ízvilágú is az üzbég konyha. Mintha attól félne, hogy a magyar ízlésnek túl egzotikusak ezek az ízek. Pedig aki kedveli a jellemzően bárányhúst használó közel-keleti konyhát, a darált húsos batyukat vagy a baklavát, az épp azért szereti ezt a világot, mert karakteresen pikáns. Remélhetőleg a szakács idővel fölbátorodik.

Összességében jó kis hely a Bukhara, érdemes elzarándokolni oda. Mindenképpen színfolt a főváros gasztronómiai életében.

Nulla szavazat, avagy a hazugság következménye

Gyárfás Tamás sírva fakadt, Gyurcsány zavart volt, Mészöly pedig istenkáromlásba fogott a ferihegyi repülőtéren, amikor a magyar szurkolók számonkérték a bagázson az EB-rendezés elbukását és egyáltalán, a magyar futball vérlázító állapotát.

Elkúrták.

El, mert aki nulla szavazatot kap, az nem szoros küzdelemben veszít, hanem megbukik. Csúfosan, mégpedig.

Ez az ára a hazudozásnak, annak, hogy Gyurcsány Ferenc tökéletesen szavahihetetlenné tette Magyarországot. Helyettünk és horvát barátaink helyett most az autópályákkal nem, illetve alig rendelkező Ukrajna és Lengyelország rendezhet foci-EB-t 2012-ben. A döntésben persze benne van az a politikai törekvés is, hogy Ukrajnát az Eurokolhozba integrálják. De ez nem menti a magyarországi politikai és futballvezetést.

Bevallom, szívből örülök, hogy így történt. Mert az a Gyárfás, aki egy szélsőségesen magyarellenes műsort jegyez a közszolgálati (!) televízióban, s aki egy úszó EB-t már elbaszott, az a Kisteleki, aki mindeddig csak kárt okozott az MLSZ élén, az a Mészöly, aki csak hasznot húz a magyar fciból, s nem tesz érte semmit, s az a Gyurcsány, aki szeretett volna megdicsőülni az EB-vel, most ég, mint a Reichstag. Nagyon helyes, hogy ez a gazember tolvajbanda nem tudja lenyúlni az EB-pénzt. Ahogy a hazafias szurkolók transzparensein olvasható volt tegnap Ferihegyen: “üres stadionok, teli pénztárcák.” Ez ma a magyar futball. És ez ma Magyarország.

Egyedül horvát barátainkat sajnálom, akik egy hazudozó féreghez kötötték a szekerüket, s ezért vele együtt zuhantak a szakadékba.

Gyurcsány, Kisteleki, Gyárfás, Mészöly, komcsi tolvajbanda az MLSZ-ben és azon kívül: TAKARODÓ!!!

Nyúlcirkusz

Monthy Python-ország legújabb abszurdja, hogy a közpénzből működő tűzoltóság nyulakat kerget az autópályán.

http://www.fn.hu/index.php?id=3&cid=160485

Csúcsra járatott holokauszt-vallás

Ezekben a napokban tömeges mentális önkielégítés zajlik világszerte. Az önsorsrontó etnomazochisták ádáz megalázkodási versenyre kelnek egymással a holokauszt-ipar szélsőséges zsidó gurujait szolgáló behódolt kápók vezényszavait követve. Van itt élet menete, zéró toleranciáról szóló kiáltvány, laposkúszás Auschwitzig doszt.

A holokauszt-iparosok és kápóik perverz kéjjel csattogtatják hazugságból és hamis bűntudatból font korbácsaikat, miközben a fehér európaiak mentális öngyilkosságot követnek el. Ezekben a napokban csúcsra járatják, maximumra pörgetik a beteges öngyűlöletet és pitizést, amely amúgy egész évben zajlik. És közben senki nem beszél a kommunisták által békeidőben halálra éheztetett tízmillió ukrán holokausztjáról, az örmények ellen elkövetett népirtásról, a németek és a magyarok üldözéséről.

Magyarországon a meglehetősen dicstelen Pokorni Zoltánnak köszönhetően van holokauszt-emléknap (nem mintha nem volna háromszázhatnavöt ilyen alkalom egy esztendőben, szökőévben pedig háromszázhatvanhat), de mindmáig szélsőséges támadásokat kapnak azok, akik a kiirtott magyarokra, tragikus sorsfordulóinkra vagy épp hőseinkre emlékeznek. Kérdés most már, hogy ez itt Magyarország, vagy Zsidóország?

A magam részéről a leghatározottabban elutasítom és megvetem a holokauszt-vallást, az arra épült ipart és az etnomazochista nyáladzást is. Nekem Tiszaeszlár fáj, és Trianon, és Szárazajta, és Zsablya, és az 1945-öt követő “népbírósági” purim, és 1956, és az elmúlt ötven évben az anyaméhekben lemészárolt hatmillió magyar holokausztja. És a Trianonban Magyarországtól elszakított harmadnyi magyarság. És a nemzetfogyás. És a magyarság kifosztása. És a napjainkban is zajló magyarellenes népirtás. A saját hazám és a saját fajtám sorsa fáj.

S hiszem, hogy egészséges ember ezt nem gondolhatja másként.

Blair a négerekről

Úgy látszik, a fittelinás hazaáruló nagy barátjára és elvtársára, a szégyenteljes Tony Blairre egy óvatlan pillanatban őszinteségi roham tört rá. Figyelemre méltó kijelentést tett a négerbűnözéssel kapcsolatban. Beh’ nagy kár, hogy a máskor rá oly előszeretettel hivatkozó magyarországi ballibsi megmondóemberek most nem citálják nagy kedvencük veretes szavait!

Itt a hír: http://index.hu/politika/kulfold/nwa5481/

Magyar Katolikus Rádió

http://www.katolikusradio.hu/

Egy rádió, amely nem ordít, nem nyerít, hanem érthetően, csöndesen szól. Egy rádió, ahol nem hadarnak izgatottan, a magyartól idegen hangsúlyozással elnyújtva a szavak végét (Murányi László újságíró kifejezésével: éneklő jiddiseléssel) sztárnak kikiáltott beszédhibás, erőszakos alakok. Egy rádió, ahol nem dübörög, csattog, zörög az idegen “zene”. Egy rádió, ahol nem poénkodnak kényszeresen és erőltetetten olyan emberek, akiknek még véletlenül sincs humoruk. Egy rádió, amely következetes erkölcsiséggel közelít a világban zajló eseményekhez. Egy rádió, amelynek műsorán olyan klasszikus rádiós műfajok is szerepelnek, mint a riport vagy a jegyzet, amit a közszolgálati rádió elnöke kitiltott a Kossuth adóról. Egy rádió, amit jó hallgatni. Egy rádió, amely teljesíti hivatását: informál, tanít, nevel, valós és lényeges ismereteket ad át. Egy rádió, amely a magyar és az egyetemes művészet klasszikusait, legszebb alkotásait közvetíti zenében, irodalomban. Igen, ez egy rádió. A Magyar Katolikus Rádió az FM 810-en fogható, illetve a világhálón is hallgatható.￿/p>