2006. április 13. csütörtök 14:24:52
Érdekes kis összeállítást találtam. Különböző korokban élt, egymástól jelentősen eltérő gondolkodású személyiségek véleménye a zsidókról. Kommentár nélkül közzéteszem. Tanulságos. vagy antiszemita az egész világ, vagy el kéne gondolkodni néhány dolgon.
SENECA (Lucius Annaeus Seneca), első századbeli római gondolkodó: “Ennek a legbűnözőbb népnek a szokásai olyan erőszakosak, hogy azokat minden ország elfogadta. A meghódítottak kenyszerítették törvényeiket a hódítókra.”.
(De Superstitione)
AQUINÓI SZENT TAMÁS, 13. századbeli gondolkodó “A zsidók uralma” c. művében írta: “Nem lenne szabad megengedni, hogy a zsidók megtartsák, amit mások kiuzsorázásával szereztek. Legjobb lenne munkára kényszeríteni őket, hogy maguk keressék meg kenyerüket, ahelyett, hogy semmit sem tesznek és kapzsi módon élnek.”
W. HUGHES, Ausztrália miniszterelnöke: “Ausztrália a Montefiorok tulajdona. Nincs egy aranymező vagy egy birka sem Tasmaniától New South Wales-ig, amely ne fizetne nekik kemény sarcot. Ők az ötödik földrész igazi tulajdonosai. Mi van abban jó, hogy gazdag ország vagyunk, ha a gazdagság mind német zsidók kezében van?”
(Saturday Evening Post, 1919. június 19.)
LISZT FERENC: “El fog jönni az a nap, amikor minden olyan népnek, akik között zsidók laknak, fel kell tennie a kérdést, hogy mindannyiukat kiutasítja; ez a kérdés az élet és halál kérdése lesz, az egészség vagy krónikus betegség kérdése, a békés létezés vagy az állandó szociális láz kerdése.”
LISZT FERENC: “A zsidó folytatja a pénz kisajátítását, és az állam torkát pénzeszsákja szájának a szorosabbra vagy lazábbra engedésével fojtogatja.A sajtó minden eszköze a kezében van, hogy a társadalom alapjait szétzúzza. Ő az alapja minden olyan vállalkozásnak, amely a trón ledöntésére, az oltár széttörésére és a polgári jog megszüntetésére irányul.”
(Die Israeliten)
LUTHER MÁRTON: “A zsidók olyan megátalkodottak, hogy semmire sem figyelnek. Esküdözéseik senkit sem győznek meg. Ők egy ártalmas faj, mindenkit kiuzsoráznak és kirabolnak. Ha egy herceg vagy elöljáróság ezer forintot kap tőlük, 20 ezret csikarnak ki a fizetéskötelestől. Óvakodnunk kell tőlük.”
(Asztali beszéde)
LUTHER MÁRTON: “Emellett sok zsidó van az országban, akik sok kárt okoznak… Ismernetek kell a zsidók gyalázkodását és erőszakra való hajlamát a Megváltó nevében napról napra. Emiatt Uraim, a hatalom nevében ne tűrjék őket el, hanem utasítsák ki őket. Ők a mi nyilvános ellenségeink akik szakadatlanul gyalázzák Urunkat, Jézus Krisztust, Szűz Máriát kurvának nevezik és szent fiát fattyúnak, és minket a fattyú és a torzszülött jelzúvel
illetnek. Ezért bánjatok keményen velük mivel mást sem tesznek, mint kínzó módon káromolják Urunkat, Jézus Krisztust, és megpróbálnak minket életünktúl, egészségünktől, becsületünktől és javainktól megfosztani.”
(Prédikáció Eislebenben, pár nappal a halála elõtt, 1546 februárjában)
MÁRIA TERÈZIA, Ausztria Császárnője, Magyarország és Csehország Királynője (1740-1780): “A továbbiakban egy zsidó sem maradhat itt, mindegy milyen indoklással, írásos engedélyem nélkül. Nem ismerek még egy ilyen kellemetlen kártevőt az államon belül, mint ezt a fajt, amely csalásával, uzsorájával és pénzkölcsönzésével elszegényíti az embereket és semmitől sem riad vissza, amit egy tisztességes ember nem csinál. Következésképpen amennyire csak lehet, meg kell szabadulnunk tőlük.”
GEORGE WASHINGTON: “Ők hatásosabban dolgoznak ellenünk, mint az ellenség hadserege. Százszor veszélyesebbek szabadságunkra és nagy ügyeinkre. Sokat sopánkodhatunk azon, hogy miért nem pusztította ki őket minden állam már régen, mint a társadalom pestisét és Amerika boldogságának legnagyobb ellenségeit.”
(George Washington életelvei, A.A. Appleton &Co. kiadásában)
BENJAMIN FRANKLIN, az Egyesült Államok alapító atyáinak egyike, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának egyik szerzője: “Teljesen egyetértek Washington tábornokkal abban, hogy védenünk kell ezt a fiatal nemzetet alattomos befolyásoktól. A fenyegetés, uraim: a zsidók. Amelyik országba a zsidók nagyobb számban betelepedtek, ott rontották a közerkölcsöt; lerontották a gazdasági élet tisztességét; különváltak és nem asszimilálódtak; gúnyolódtak és azzal próbálták meg aláásni az államot alapító keresztény vallást, hogy ellenezték annak tiltásait; államot hoztak létre az államon belül; ha ellenkezést éreztek, megpróbálták az illető államot gazdaságilag megfojtani mint Spanyolország és Portugália esetében. 1700 év óta siratják szomorú sorsukat, hogy elûzték õket hazájukból, amit ők Palesztinának neveznek. De uraim, ha most a világ odaadná azt nekik, hirtelen találnának valami okot arra, hogy ne térjenek oda vissza. Miért? Mert ők vámpírok, és vámpírok nem élősködnek vámpírokon. Nem tudnak egymás között élni. Keresztények és más nem saját fajú népek szükségesek fennmaradásukhoz. Ha nem utasítjuk őket ki az Egyesült Államokból az alkotmány alapján, akkor kevesebb mint 200 éven belül olyan nagy számban fognak ide csődülni, hogy az országot uralni fogják és elnyelni, megváltoztatva államformánkat, amelyért a mi, az amerikaiak vére folyt, amiért életünket és mindenünket odaadtuk és szabadságunkat kockáztattuk. Ha nem utasítjuk ki őket, akkor kevesebb mint 200 év múlva leszármazottaink a mezőn fognak dolgozni, hogy a nekik szükséges dolgokat megtermeljék, míg õk az intéző irodájában fogják a kezüket dörzsölni és a pénzt számolni. Óva intem önöket, uraim, ha nem utasítjuk ki örökre a zsidókat, utódaink átkozni fognak bennünket sírjainkban. A zsidók, uraim, ázsiaiak, mindegy hogy hol születtek és hány generáció óta jöttek el Ázsiából, sohasem lesznek mások. Gondolatviláguk más, mint egy amerikaié és ez még tíz generáció után sem lesz másképpen. Egy leopárd nem tudja a foltjait megváltoztatni. A zsidóság fenyegetés ennek az országnak, ha bevándorlásukat megengedjük és nem utasítjuk ki őket ennek az alkotmánynak a szövegében.”
THOMAS JEFFERSON:
“A szétszórt zsidók ma is államot alkotnak, amely idegen államot alkot az államon belül, ahol élnek.”
(D.Boorstin, The Americans).
MONTGOMERY SCHYLER KAPITÁNY, az amerikai expedíciós csapatok tisztje Szibériában, 1919. március elsején: “Talán nem okos ilyen hangosan kimondani az Egyesült Államokban, de a bolsevik mozgalmat elejétõl fogva orosz zsidók vezették és irányították a legundorítóbb fajtából, akik voltak az Egyesült Államokban, és ott a mi civilizációnk legrosszabb fázisainak mindegyikét magukba szívták anélkül, hogy a legcsekélyebb fogalmuk is lenne arról, hogy mit is értünk mi szabadság alatt.”
HENRY FORD: “A zsidók mindig is az üzletet irányították. … A filmipart az USA-ban és Kanadában 100%-ig ők irányítják, erkölcsileg és gazdaságilag, a közvélemény zsidó manipulálói. ”
(The Dearborn Independent, 1921 február 12-19)
ULYSSES GRANT, az amerikai polgárháború tábornoka, az északiak győztes vezére, később amerikai elnök: “Egy idő óta azt hiszem, hogy minden éberség ellenére, amelyet az őrszemek tanúsítottak, a kincstár szabályait többnyire zsidók és más becstelen kereskedők megsértették. A colombusi parancsnokokat utasítottam, hogy ne adjanak ki zsidóknak engedélyeket a délre utazásra, és gyakran magam is kiutasítottam õket a területről, de ők ennek ellenére megjelennek zsákukkal minden olyan tevékenység ellenére, amely arra irányul, hogy őket ebben megakadályozza. Úgy tűnik, hogy a zsidók egy kiváltságos osztály, akik bárhova utazhatnak. A folyó minden méterén kiköthetnek és így be fogják járni az egész országot. Ha nincs engedélyük pamutvásárlásra, akkor valaki más ügynökeként fognak tevékenykedni, aki egy katonai lerakatnál lesz a kincstár engedélyével, hogy megvehesse a pamutot és kincstári jegyekkel fizet érte, amit a zsidó megvásárol egy előre megalkudott áron, arannyal fizetve.
(C.P. Wolcotthoz, segédtitkárához írt levelek, Washington, 1862, december 17.)
GEORGE BERNARD SHAW: “Ez az igazi ellenség, a keletről jövõ ellenség, a drúz, a haramia, a keleti parazita. Egyszóval: a zsidó.”
(Literaty Digest)
GEORGE BERNARD SHAW: “A virágcsokrok utáni vágy a zsidóknál a faji degeneráció jele. A zsidók rosszabbak, mint a saját népem. Azok a zsidók, akik még mindig a kiválasztott néphez (Lord Balfour kiválasztottjai) sorolják magukat, azok mehetnek Palesztinába és főhetnek a saját levükben. A maradék jobban teszi, ha megszűnik zsidónak lenni, és emberi lénnyé válik.” (Literaty Digest)
MARK TWAIN : “Az USA gyapotállamaiba a polgárháború után a zsidók szinte erőszakkal települtek be, üzleteket alapítottak a gyapottermelés szükségleteire, kielégítették a négerek hiteligényeit és a szezon végén ők voltak a néger idei termésének tulajdonosai és részben a jövő évinek is. Valaha a fehérek megvetették a zsidókat. A zsidókat törvényekkel tiltották ki Oroszországból. Ennek az oka nem titok. A mozgalom amiatt indult meg, mert a keresztény parasztnak nincs esélye a zsidó kereskedelmi képességeivel szemben. A zsidó mindig hajlandó a termék ellenében hitelezni. Aratás idején övé volt a termés - a következő évben övé volt a farm. Angliában János király idejében mindenki tartozott a zsidónak. Minden nyereséget ígérő vállalkozás az ő kezében volt. Ő volt a kereskedelem királya. Ki kellett űzni az államból. Hasonló okokból száműzte őket Spanyolország 400 éve és Ausztria pár évszázaddal azután. A keresztény Európa története során mindig szabályozni kellett a tevékenységét. Ha ő belépett a kereskedelembe, a kereszténynek ki kellett belőle lépnie. Ha orovosként dolgozott, ő csinálta az üzletet. Ha mezőgazdasági termeléssel foglalkozott, a többi farmernek másra kellett átállni. A törvénynek kellett azért működnie, hogy a keresztény ne kerüljön a szegényházba. Annak ellenére, hogy szinte minden foglalkozástól eltiltották, mindig megtalálja annak a módját, hogy pénzhez jusson. Sõő, hogy meggazdagodjon. Ennek a történetnek van egy nagyon mocskos és gyakorlati kereskedelmi oldala. Vallási előítéletek lehetnek egy részéért felelősek, de nem a többiért. Protestánsok üldözték a katolikusokat - de nem vették el tőlük a megélhetésüket. Katolikusok üldöztek protestánsokat - de nem zárták le előttük a mezőgazdaság és a kézművesség lehetőségét. Meg vagyok győződve arról, hogy a keresztre feszítésnek nincs sok köze a világ álláspontjával a zsidókkal szemben. Annak az okai sokkal régebbre nyúlnak vissza… Meg vagyok győződve arról, hogy zsidók üldözésének nincs sok köze vallásos előítélethez. Nem, a zsidó egy pénzkapó. Ezt tette élete végső céljává. Ezt csinálta Rómában. Ezt teszi azóta. Sikere az egész emberiséget ellenségévé tette. Azt fogod mondani, hogy a zsidók száma mindenütt csekély. Amikor az Encyclopedia Britannicában azt olvastam, hogy a zsidók száma az Egyesült Államokban 250 000, írtam a szerkesztõnek, és azt írtam, hogy én személyesen több zsidót ismerek ennél és hogy az ő számai bizonyosan hibásak és a valódi szám 25 000 000. Emberek mondták nekem, hogy nekik jó okkal az a gyanújuk, hogy sok zsidó üzleti okokból nem adja ki magát zsidónak. Ez kézenfekvőnek tûnik. Meg vagyok arról győződve, hogy nekünk Amerikában hatalmas zsidó lakosságunk van. A téma ismerői meggyőztek róla, hogy a zsidók növekvő számban aktívak a politikában.
(”A zsidókról”, Harper’s Monthly Magazine, 1899 szeptember).
THEODORE DREISER, amerikai író, az Amerikai tragédia szerzője: “New York nekem egy sikoltás - egy Kyke álma a gettóról. Az elveszett törzs bevett egy szigetet. A liberalizmus a zsidó esetében nemzetköziséget jelent. Ha figyelsz zsidók zsidókkal folytatott vitáira, látod, hogy pénzorientáltak, nagyon éleseszűek gyakorlati dolgokban. Hiányzik belőlük az a finom tisztesség, amely végső soron érvényesül és amelyet más nemzetiségű ügyvédek követnek is. A zsidó ezer évig élt Németországban és még mindig zsidó. Már 200 éve él Amerikában de semmi módon nem lett belõle tiszta amerikai- semmilyen szempontból.
(Levelek Hutchins Hapgoodhoz, The Nation Magazine, 1935 . április 17.)
H.G. WELLS: “A cionizmus annak kifejezése, hogy a zsidók nem akarnak asszimilálódni. Ha szenvedtek, az azért volt, mert magukat a kiválasztott népnek tekintették.”
(The Anatomy of Frustration)
H.G. WELLS: “Az anitszemitizmus alapos tanulmányozása és a vádak tanulmányozása nagy értékű lehet sok zsidó számára, akik nem veszik eléggé észre, hogy hogyan ingerlik környezetüket.
CHARLES LINDBERGH: “Zavar bennünket a sajtóban, rádióban, és a filmekben levő zsidó befolyás. Ez nagyon komollyá válhat. Fulton Lewis elmondott nekünk egy esetet, amikor zsidó hirdetővállalatok azzal fenyegettek, hogy minden hirdetést visszavonnak, ha egy bizonyos műsorszám leadását megengedjük. A fenyegetés elég ijesztő volt ahhoz, hogy megszüntessük azt a műsorszámot.”
CHARLES LINDBERGH: “A háborús nyomás erős és nyomasztó. A nép ellene van, de a vezetés, úgy tűnik, mellette van és kíméletlenül megy a háborús úton. A zsidó érdekek a háború mellett vannak, és ők ellenőrzik a sajtó nagy részét, a rádiót és a filmipart. Ők az ‘intellektuelek’, az ‘anglophilok’ és a brit ügynökök, akik hosszú gyeplőre vannak eresztve.”
(The Wartime Journals)
VOLTAIRE: “Miért utálják a zsidókat? Ez az ő törvényeik elkerülhetetlen következménye: vagy mindenkit uralni akarnak, vagy azt akarják, hogy az egész emberi nem gyűlölje őket…”
VOLTAIRE:”A zsidó nép engesztelhetetlen gyűlöletet mutat minden nép iránt. Minden uralom ellen lázad. Mindig uralkodni akar, mindig kapzsi mások jólétét illően, mindig barbár - alázatos, ha szegény, dölyfös, ha gazdag.”
VOLTAIRE: “Úgy tűnik, hogy ti vagytok a legbolondabbak. A kafferek, a hottentották, a guineai négerek sokkal okosabb és becsületesebb emberek, mint a ti őseitek, a zsidók. Túltesztek minden népen szemtelen mesék kiagyalásában, rossz viselkedésben és barbarizmusban. Megérdemlitek büntetéseteket, mert ez a ti végzetetek.”
(Egy zsidóhoz írt leveléből, aki azért írt neki, hogy az ‘antiszemitizmus’ miatt panaszkodjon..)
VOLTAIRE: “Csak a zsidók tudatlan és barbár nép, akik a régóta egyesítik a legpiszkosabb dölyfösséget a legutálatosabb babonákat, a leglegyőzhetetlenebb utálatát minden népnek, akik eltűrik és gazdaggá teszik őket.”
(”Juif,” Dictionnaire Philosophique)
VOLTAIRE: “Ők mind a szívükben dühöngő fanatizmussal születnek, éppúgy, ahogy a bretonok vagy a németek szőke hajjal születnek.Egy csöppet sem lennék meglepve, ha ezek az emberek halálos veszéllyé válnának az emberiség számára.”
(Lettres de Memmius a Ciceron, 1771)
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN: “Új bizonyságát adja a magyar tágkeblűségének, miszerint néha bizony éppen azon helyzetbe teszi magát, mint az, ki maga alatt vágja az ágat, és anélkül, hogy észrevenné, vízbe esik, és később megbánja a dolgot. (…) Ha egy bárkában ülök, és abban van gyermekem és más gyermeke, és ha a bárkába bejön a víz, s előttem apodictice áll, hogy ezen két gyermeket benn nem tarthatom, az igaz, ha a magamét lököm ki, és a másikat benntartom, azt az újságban fogják hirdetni; de biz én a magam gyermekét conserválom, és a másikat lököm ki. (…) Mint hű tagja a magyar fajnak, megvallom, hogy túlliberalismus által,egy túlzó indulat által, hogy magam gyermekét dobjam ki a bárkából, ezt másokért tenni nem fogom soha, és ezen hűséget minden más nemzetben tudom becsülni; de miután magyaroknak teremtett az Alkotó, legyünk is azok, és legyünk tisztán magyarok. Ez vélekedésem.” (A zsidók emancipációjáról a főrendiházban, 1844. október 1-jén.)
KÖLCSEY FERNC: “Az adózó nép szegénységének veszedelmesebb forrása nem lehet, mint a zsidók szemlátomást való szaporodása. Mely országban a zsidók megszaporodnak, az vagyoni végromlás szélén áll.”
BARTHA MIKLÓS, író, politikus: “Hangosan imádkozik és némán csal. A földről lenyúzza a termőréteget, a népről a bőrt. Szapora, mint a bogár. Élelmes, mint a veréb. Pusztít, mint a patkány. Az uradalom által elgyöngített hegyvidéki népet úgy támadta meg a kazár (a Galíciából 1867 után illegálisan beözönlő zsidókat nevezi így Bartha), mint a sötét, félelmes és undorító légytömeg a megsebzett és elhagyatott állatot.”
(Kazárföldön)
VÉSZI JÓZSEF, sajtómágnás, a Budapesti Napló kiadója Tormay Cécile-nek 1919 január 12-én: “…természetesnek találom, hogy keresztény és nemzeti alapon szervezkednek, mert Magyarországot - nem a zsidók -, de zsidók tették tönkre. (…) Én mondom ezt, aki magam is zsidó vagyok.”
ADOLF HITLER, politikus, a Harmadik Birodalom Vezére és Kancellárja: “Minél többet vitatkoztam a zsidókkal, annál inkább megismertem beszéd- és harcmodorukat. Mindenekelőtt az ellenfél butaságával számoltak, és ha azután minden kötél szakadt, maguk tettették a butaságot. Ha mindez nem használt, akkor egyszerűen nem értettek meg semmit, vagy pedig pillanatok alatt egy másik témára ugrottak át. Magától értetődő dolgokat tárgyaltak, amelyek helyeslését azonban rögtön más jelentős dolgokra vonatkoztatták, hogy azután ismét visszavonuljanak, és ne tudjanak semmi bizonyosat. Bárhol fogott is meg az ember egy ilyen “apostolt”, nyálkás lett a keze, s részletekben siklott ki ujjai közül, hogy azután a következő pillanatban ismét egyesüljön. Ha netalán az ember valakit olyan megsemmisítő módon gázolt le, hogy - már csak a környezetre való tekintettel is - kénytelen volt helyeselni, és így arra gondolt, hogy legalább egy lépést tett előre, akkor annál nagyobb volt a csalódása a következő napon. A zsidó egyszerűen nem vette tudomásul az előző napon történteket, és minta mi sem történt volna, tovább mesélte régi, lehetetlen álláspontját, és még felháborodottabban csodálkozott azon, hogy kérdőre vonták. Nem emlékezett már semmire, legfeljebb az előző napon tett állításainak helyességére.”
(Harcom)
ADOLF HITLER, politikus, a Harmadik Birodalom Vezére és Kancellárja: “A zsidó népnek tehát minden látszólagos értelmi jó tulajdonsága dacára sincsen valódi és semmi esetre sincsen saját kultúrája. Látszólagos kultúrája nem egyéb, mint más népeknek az ő kezei között elromlott szellemi terméke.
Ha a zsidóság helyzetét az emberi kultúrához való viszonyában akarjuk megítélni, akkor mindig szem előtt kell tartanunk, hogy sohasem volt zsidó művészet, és hogy ez ma sem létezik. A művészetnek két fő ága: az építészet és a zene a zsidóságnak semminemű eredeti alkotást nem köszönhet. Mindaz, amit a művészet terén létrehoz, az a valódi művészetnek csak eltorzítása vagy pedig szellemi lopás. Hiányoznak nála azok a tulajdonságok, melyek az alkotó, tehát kulturális tehetséggel bíró fajokat jellemzik.
Azt a tényt, hogy a zsidó mennyire csak utánzója, jobban mondva inkább megrontója más kultúráknak, legjobban az bizonyítja, hogy legtöbbnyire ama művészet terén található, amely a legkevésbé alapszik egyéni kezdeményezésen: a színművészet terén. De a valóságban még itt is csak a szemfényvesztő, jobban mondva az utánzó szerepét játssza, mert még itt is hiányzik nála a valódi nagyság végső jellemvonása; még itt sem a zseniális megszemélyesítő, hanem a felületes utánzó és ebbeli képességének ürességét minden ügyessége dacára sem képes elrejteni. Itt azután a zsidó sajtónak kell segítenie rajta. Ez pedig még a közepes tehetségű műkedvelőt is dicshimnuszaival árasztja el, ha az illető zsidó, olyannyira, hogy a közönség végül csak elhiszi, hogy valódi művésszel áll szemben, noha az illető valójában csak sajnálatra méltó komédiás.”
ADOLF HITLER, politikus, a Harmadik Birodalom Vezére és Kancellárja: “E nép erkölcsi és egyéb tisztasága egyebekben is külön fejezetet érdemel. Hogy a víznek nem barátai, azt már a külsejük elárulja. Erről az ember, sajnos, még csukott szemmel is meggyőződhet Nemegyszer egész rosszul lettem ezeknek a kaftánosoknak bűzétől. Ehhez járult még mocskos ruházatuk és kevésbé vitézi külsejük. Mindez már önmagában sem valami vonzó, elijed tőlük azonban az ember, hogyha testi tisztátlanságuk mellett e “választott” nép lelki szennyfoltjait is felfedezi. Semmi sem tudott engem rövid idő alatt annyi meggondolásra bírni, mint a zsidóság bizonyos területeken való tevékenykedésének alapos megismerése. Nem létezett semmi gazság vagy becstelenség főleg kulturális téren , amelyben legalább egy zsidó ne lett volna részes. Mihelyt egy ilyen gennyes sebet az ember óvatosan felvágott, mindjárt rábukkant egy zsidócskára, akár a férgekre a rothadó testben.Különösen súlyosan esett latba nálam a zsidóságnak a sajtó, a művészet, az irodalom és a színház terén kifejtett tevékenysége. Itt hiábavaló volt minden kenetteljes mentegetődzés. Elég volt, ha az ember egykét hirdetőoszlopot szemügyre vett, és azon meglátta a szörnyű színházi és moziműsorok szellemi szerzőinek agyondicsért nevét, hogy az ember szíve hosszú időre megkeményedjék a zsidósággal szemben. Ez a métely és szellemi pestis, amellyel a nép lelkét megfertőzték, rosszabb az egykori fekete himlőnél. S méghozzá milyen óriási mértékben gyártották és terjesztették ezt a mételyt! Természetesen minél alacsonyabb a lelki és szellemi szintje egy ilyen “művészeti” nagyiparosnak, annál nagyobb a termékenysége. Emellett nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt sem, hogy egy Goethére kb. tízezer ilyen firkászt ad a természet a világnak, akik azután bacilushordozóként mérgezik a lelkeket.”
ADOLF HITLER, politikus, a Harmadik Birodalom Vezére és Kancellárja: “Hogy milyen pusztítást végez ez a modern demokratikus parlamenti uralom, azt a zsidó újságok olvasói, feltéve, hogy nem tanultak meg önállóan gondolkozni és mérlegelni, csak nehezen tudják elképzelni. Mindenekelőtt ez az oka politikai életünk hihetetlen elposványosodásának és napjaink minden értéktelen jelenségének. Az igazi vezér visszavonul az olyan politikai tevékenységtől, amely legnagyobb részt nem áll alkotó munkából, hanem sokkal inkább a többség kegyeiért való versengésből. Ezzel szemben a kis szellemeknek éppen ez a tevékenység felel meg leginkább, ez részükre a legvonzóbb. Minél törpébb egy ilyen szatócs szelleme és tudással minél inkább belátja a maga bárgyúságát, annál inkább ragaszkodik ehhez a rendszerhez, amely tőle nem az óriások erejét és zsenialitását követeli, hanem annak fölébe helyezi a félművelt ember tudálékosságát, és az ilyenfajta bölcsességet többre becsüli a periklészi mélységeknél. Emellett egy ilyen fajankót sohasem izgat tetteinek felelőssége. Annál kevésbé lehetnek ilyen gondjai, mert tudja, hogy állampolgári baklövéseinek eredményeként egyik napon így is, úgy is, át kell adnia a helyét egy hasonló “nagy” szellemnek. Ugyanis az is a bomlás tünete, hogy amilyen mértékben csökken az egyesek értéke, éppen olyan mértékben növekszik az államférfiak száma. A parlamenti többség befolyásának növekedésével egyre nő a függési viszony, és kisebbedik az ember, mert amint a nagy lelkek visszautasítják, hogy semmittevők és fecsegők poroszlói legyenek, éppen úgy megfordítva, a többség népképviselői sem gyűlölnek semmit jobban, mint a szellemi fölényt. (…) A demokrácia főtulajdonságának, a gyávaságnak felel meg leginkább ez a találmány, amely mindig módot ad az ún. vezérek legnagyobb részének arra, hogy minden fontosabb és döntőbb jelentőségű határozathozatal esetén az ún. többség szoknyája mögé bújhassanak. (…) Egyet ugyanis nem szabad elfelejteni: a többség ebben az esetben sem tudja pótolni a nagyságot. A többség nemcsak a butaság, hanem a gyávaság megtestesítője is, és amint száz üresfejű fráter nem tesz ki egy bölcset, úgy nem lehet száz gyávától sem hősies elhatározást vámi.”
SZÁLASI FERENC, katonatiszt, politikus, magyar királyi miniszterelnök, Magyarország Nemzetvezetője: “Az első antiszemita maga a Jóisten volt és marad. Ha Isten mindazt a szitkot, amit a kurválkodó zsidóságra szórt az Ószövetségben, most mondaná ki itt minálunk, a kormány ellene is elrendelné az ügyészi eljárást és kiadna ellene vádiratot valláselleni izgatás bűntettében, a független bíróság pedig elítélné és kioktatná Istent, hogy 6000 év óta megváltoztak a viszonyok, különösen itt minálunk.”
RAJNISS FERENC, újságíró, magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter: “Ki tudja ép ésszel elhinni, hogy a zsidó és nemzsidó népek több évezredes, valóban embertelen viaskodásában mindig és következetesen a zsidóságnak volt igaza? Ki állíthatja, hogy a világ legkülönböző pontjain fellángoló zsidógyűlöletnek Izrael fiai mindenütt csak ártatlan áldozatai voltak? (…) Oka volt a zsarátnokos zsidógyűlöletnek, csak az ok mélyen feküdt, kiegyenlíthetetlen lelki ellentétekben, a nyugtalanító idegenség, az összeegyeztethetetlen életforma és életcél adottságaiban, amelyeket a vendéglátó népek sokáig jóindulattal eltűrtek, s egyszer csak vadul megellenkeztek.”
(Magyar Futár, 1941. június 12.)
BOSNYÁK ZOLTÁN, író, szociológus, a Zsidókérdést Kutató Intézet igazgatója: “Vádoljuk a zsidóságot azzal, hogy politikai életünkben meghonosította a nemzeti értékek és eszmények lebecsülését, történelmünk, hagyományaink és nemzeti múltunk megvetését. (…) vádoljuk azzal, hogy rendszeresen és következetesen kiélezte a politikai ellentéteket, hogy így saját magáról és rohamos térhódításáról elterelje a figyelmet. A nemzetietlenség és a hitetlenség szellemét terjesztette közöttünk, a haladás, a kultúra és a felvilágosodás jelszavai mögé bújva. (…) Vádoljuk a zsidóságot azzal, hogy méltatlanul visszaélt jóhiszeműségünkkel és azt a politikai jogegyenlőséget, amelyet megadtunk neki, arra használta fel, hogy fölibénk kerüljön, úr legyen felettünk és előjogokat szerezzen magának. (…) A korszellem, a haladás és a modernség nevében egész kultúréletünket alantas, az ösztönéletre spekuláló gondolatokkal telítette. Vádoljuk a zsidóságot azzal, hogy a sajtóban megszerzett korlátlan befolyását a magyar lelkiség szétrombolására használta fel. A zsidóság térfoglalásával a felületesség, a megbízhatatlanság, a durvaság, a trágárság szabad utat és érvényesülést kapott a sajtóban. (…) A rágalmazás, tekintélyek lejáratása, a hazugság mindennapi és megszokott jelenség lett a sajtóéletben. (…) Vádoljuk a zsidóságot azzal, hogy irodalommá avatta kultúréletünkben a legsilányabb pornográfiát. (..) Vádoljuk azzal, hogy könyvekben, színpadoan, kabarékban léhaságra, cinizmusra, minden erkölcsi törvénynek és eszménynek kicsúfolására nevelte a társadalmat, hogy elárasztotta sivár irodalmi kaptafára készült üres fércmunkáival mind a magyar szellemi életet, mind pedig az egész világot. A tájékozatlan külföld előtt a lehető legrosszabb hírbe keverte a magyarság szellemi alkotóerejét és képességét. Vádoljuk azzal, hogy a maga sivár szellemiségével készített értéktelen produktumaiban torz és hamis képet rajzolt a magyarságról önmagunknak és a nagy világnak. (…) Meghamisította saját fajtatudatunkat és kisebbrendűségi érzést formált ki bennünk. Vádoljuk a zsidóságot azzal, hogy a szellmi életünkben megszerzett hatalmát és befolyását arra használta fel, hogy valóságos magyarellenes faji kontraszelekciót gyakoroljon. Ennek következményeként hírnévhez, érvényesüléshez juthattak, pénzt, vagyont szerezhettek értéktelen, selejtes zsidó áltehetségek, de hallgatásra voltak ítélve az igazi magyar tehetségek, akik legfeljebb csak akkor juthattak szóhoz, ha hozzá igazodtak a zsidó érdekekhez és törekvésekhez. Vádoljuk a zsidóságot azzal, hogy a művészet különböző területein, a zenében, a képzőművészetben bevezették a dilettantizmust, a kontárságot, a giccset, lejáratták az igazi művészetet és zavaros, egzaltált és beteges agyvelők torz, értelmetlen kifejezésformáit mint modern művészetet csempészték be kultúréletünkbe.”
(Vádirat a zsidóság ellen!, Harc, 1944. június 10.)
JEAN-MARIE LE PEN, politikus, a Francia Nemzeti Front elnöke: “Ha egy zsidó kikeresztelkedik, akkor lehet, hogy egy kereszténnyel több lesz - de nem lesz egy zsidóval kevesebb.”
PÖLÖSKEFŐI ÉS KÜRTÖSI DR. ISTÓCZY GYŐZŐ, jogász, az Országgyűlési Antiszemita Párt elnöke: “És aztán, a kik idegeneknek érzik magukat közöttünk Európában; a kik exclusiv nemzeti és faji sajátszerüségeiket megtartani akarják; - a kik nem képesek közöttünk megélni anélkül, hogy közöttünk továbbra is államot az államban ne képezzenek; - a kik az európai társadalmi renddel őszintén kibékülni s a keresztény civilisatiót minden fenntartás és hátsó gondolat nélkül elfogadni nem hajlandók, s a kik velünk assimilálódni, egybeforrni nem akarnak: mindazok váljanak meg tőlünk. Boldogulásuk, jólétük és szerencséjük iránti legjobb kivánataink kisérendik őket hazájukba vissza, a honnét 1800 éven át számkivetve voltak.
Azok pedig, a kik bármely okból szívesebben maradnak közöttünk Európában, szünjenek meg azontul államot képezni az államban, hagyjanak fel véglegesen minden támadási tervekkel ellenünkben, hagyjanak fel minden kizárólagos uralmi ábrándokkal, hagyjanak fel a kiirtási politikával, fogadják el minden tartalék-gondolat nélkül szokásainkat, béküljenek ki őszintén a keresztény civilisatióval, s legyenek velünk egy test, egy lélek, egy és ugyanazon ember. Ily alakban aztán a legőszintébb örömmel fogjuk látni őket.”
PÖLÖSKEFŐI ÉS KÜRTÖSI DR. ISTÓCZY GYŐZŐ, jogász, az Országgyűlési Antiszemita Párt elnöke: “De hát a zsidókérdés ma már nem is annyira társadalmi kérdés, mint inkább politikai és pedig ez idő szerint a legfontosabb politikai kérdés, mert az ma már a hatalom kérdése, s ekkép van formulázva: a magyar vagy a zsidó elem legyen-e uralkodó ebben az országban?”
ISRAEL SHAMIR, izraeli író: “A zsidó kultúrát áthatja a bosszú gondolata. (…) Amerikai zsidók hozták létre Hollywoodot, és Hollywood fő témájának a bosszút tette. Lényegében az amerikai filmipar a zsidó kollektív tudat kifejeződése, és ez volt az amerikai psziché létrehozásának fő tényezője. Hollywoodból a bosszú szétáramlott a földön és egyértelműen segítette annak a világnak a létrehozását, amelynek most lakói vagyunk.
Más szavakkal: nincs szükség és nem volt szükség összeesküvésre. Inkább arról van szó, hogy az éretlen Amerika nem tudott ellenállni a zsidó mentalitás hatásának és zsidó állam lett, Izrael nagy testvére. A trieri rabbi egyik unokája, Karl Marx már az 1840-es években megjósolta, hogy Amerika zsidó állam lesz és a kapzsiság és elidegenedés zsidó ideológiáját öleli magához. Ez magyarázza a zsidók sikerét: teljesen természetes, hogy a zsidó államban a zsidók inkább sikeresek.
E magyarázat lehetővé teszi, hogy a (…) kérdésre válaszoljunk: vajon Amerika a zsidó lobbi miatt támogatja Izraelt vagy az ‘amerikai nagyvállalatok valódi érdekei’ miatt? A válasz: a zsidó lobbi (…) felesleges testület, míg Amerika egészében véve egy nagyobb zsidó állam, amelynek a Közel-Keleten kívül is vannak érdekeltségei.”
HARRY S. TRUMAN, az Egyesült Államok egykori elnöke: “Minden zsidó tökéletes reklámfigurája egy következő holokausztnak.”